Tegnap eljöttek hozzánk kis barátaink, egy magyar család két kisgyerekkel egy nem túl távoli településről. Anyukának szoktam tanácsot adni a kisfiával kapcsolatban, ugyanis kicsit késik a beszéde, de már ügyesen alakul. :) Nehezen tudom bevonni feladathelyzetbe, ezért nem erőltetem, ott próbálok belépni, ahol hagy egy kis rést. :) Szeret hozzánk jönni és ezt nem akarom elrontani. Egyre jobban nyit, de idő kell, míg én is hozzáférhetek. Addig játszunk, autózunk és ahogy hozzáférek egy kicsit, azonnal belépek. Ez van... Fontosnak tartom, hogy játékos és örömteli legyen az együtt töltött időnk, ezért várok és résen vagyok. :) Nagyon kedves család, békések és szeretetteljesen nevelik a gyerekeiket. :) Általában velük töltjük a szombat délelőttöket. :) Anyukának annyi tanácsot adtam, hogy szegénykém csak győzze. :) Nekem (és anyukának is) úgy tűnik, mintha mostanában többet beszélne a kisfiú. :)
Délben kezdődött a kung-fu-edzés. :) Matykó folyton rendezkedett, én meg futottam utána. Időnként bekapcsolódott, de folyton bottal vagy karddal akart vívni. :) A gyerekek nagyon ügyesek voltak. Most a lányom lepett meg: végre komolyan vette a kung-fu-edzést és ügyesen edzett. :) Nagyon jó volt látni, milyen ügyesek. :) Az edző azt mondta, hogy megtanítja apának a gyakorlatokat (ugyanis apa már évek óta nem edz, újra bele kell jönnie) és majd ő is edzzen a gyerekekkel otthon. :) Kicsit nekem hiányzik az edzés... majd annak is eljön az ideje. :) Utánunk egy csoport edzett, kicsit néztük és megkérdeztem a lányomat, hogy szeretne csoportba járni? Mondta, hogy nem, ő családos edzésre szeretne menni. Ha nem, hát nem. :)
Délután meglátogatott minket egy új magyar ismerős, akit a facebook csoportból ismerek. :) Alig egy hónapja élnek Írországban, anyuka gyógypedagógus, a fia egyidős a lányommal, kell ennél több? Ráadásul anyuka egy igazán jóindulatú, kedves, békés, szeretetteljes vérbeli pedagógus. Nagyon örülök a találkozásnak. :) Nagyfiam fáradt volt és a vége felé már tiszta kerge volt... Remélhetőleg ez nem riasztja őket vissza, mert igazán jól éreztük magunkat a társaságukban. :) Matykó különösen, az idő nagy részét anyuka ölében töltötte. :)
Elszaladt a tegnapi nap is...
Szép vasárnapot nektek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése