Hétfő reggel nyolc körül hívott a lányom, hogy most ébredt, ne aggódjak, aludt éjszaka és minden rendben van. :) Istennek hála, megnyugodtam. :) Délelőtt egy kicsit hazajött, majd visszament, mert ebédre is visszahívták. Sokáig játszottak az osztálytársával. Én otthon délelőtt azzal küzdöttem, hogy az ebédet odategyem, ami Matykó mellett nem kis kihívás, amikor megjelent a fiam osztálytársa, hogy most át tud jönni játszani, mert apukája elmegy és anyukája később ér haza. Hogy mikor, azt nem tudtuk, de mindegy is, mert itthon vagyunk. Mire ő átjött, hazataláltak a lányok is és elkezdtek egymással kekeckedni. A lányok a fiúkkal szórakoztak, azok meg vissza. Hogy milyen utálatosak tudnak lenni egymással ezek a gyerekek... :) Borzalmas... :) Mivel láttam, hogy a nagyfiam már kezd szétesni, mondtam, hogy most menjen a csepphintába kicsit pihenni, az osztálytársa kiment levegőzni, a lányok meg kitalálták, hogy bújócskáznak. A lakóparkban bújócskáztak, de már azt sem tudtam, ki hol van. Mondanom sem kell, hogy a fiam negyed órát pihent és utána csatlakozott a többiekhez. Kint egy kicsit lehiggadtak, kirohangálták magukat, majd végre nyugalom lett.

Matyival volt egy teljesen száraz délelőttünk. :) Nem vártam meg, hogy szóljon, hanem óránként mentünk a bilire, elvégezte a kisdolgát, így nagyon ügyesen megoldottuk. :) Délután egy körül láttam, hogy nézi a nadrágját, bement egy kicsi, de megállította, ügyes fiú volt. :) Akkor kapott pelust, mert aludnia kellett. Ebben a csatazajban nem tudtam altatni, rajta kívül öt gyerek volt itt, úgyhogy magamra kötöttem és pillanatok alatt elaludt. Kicsit leültem én is, de ezek a jómadarak annyira nyüstölték egymást, hogy nem tudtam elérni, hogy végre lenyugodjanak, de még így is sikerült altatni kb. háromnegyed órát.

A galwayi magyar anyuka írt, hogy nem tud jönni, de tulajdonképpen ebben a káoszban lehet, hogy jobb is, ha nem jöttek, nem lett volna nagy élmény nekik...

Délután vásárlás, egy kis frizbi és futás az ágyba. Az esti mese már jó ideje elmarad... ezt helyre kell tenni... Mióta a lányom napközben sokszor olvas, a nagyfiam is, szegény Matykó kimarad...

Menni kell, felkeltek... Szép napot nektek! :)