Orvost játszott :)
Amikor már készen voltunk, hogy elinduljunk, telefonált az olajszállító (olajjal fűtünk), hogy rövidesen érkezik, ha nem gond. Mondtuk, dehogy, örülünk, hogy lesz olajunk, várjuk szeretettel. A gyerekek kicsit kint játszottak, én legalább elmosogattam. :) Megérkezett az olaj, egy iszonyatosan kedves és jókedélyű ember volt a szállító, a gyerekek élvezték, hogy beülhettek az olajszállító autóba és dudálhattak :)
Majd elindultunk Galwaybe. Claregalwayben találtunk egy cipőboltot, helyi barátnőm mondta, hogy ott nézzem meg, fantasztikus Geox csizmát vettünk a lányomnak. Annyira örült neki, hogy folyamatosan köszöngette, Anya, de szép, köszönöm! :) Majd útközben felhívtam egy magyar sorstásamat, aki Galwayben él, egy anyuka, aki nagyon sok tanácsot adott facebook-on és telefonon a költözéskor. Neki nagyon-nagyon sokkal tartozom, csodálatos segítség volt az életünkben. Ő segített a parkoláskor is, mert egyébként egyrészt nehezen találtunk volna oda, másrészt nem tudtunk volna hol parkolni. Elmondta, merre menjünk, így könnyebb volt helyet találni (egyből találtunk). Úgy képzeljétek el, hogy szombaton délután (mire a csizma vásárlással végeztünk, már elmúlt dél) Galwayben közlekedni szinte lehetetlen, olyan dugó van. Főleg a szélén, ahol becsatlakoznak vidékről az autók. Ebédeltünk, a gyerekek szokás szerint rendetlenkedtek: én ide ülök, én nem, én így, én amúgy... de azért sikerült megebédelni... :) Matyi megtette a magáét, jól leitta magát narancslével, de boldog volt, hogy ő iszik (holott otthon is egyedül ihat, nem tudom, miét volt ez akkora élmény neki :)). Dehát neki minden örömöt okoz, úgyhogy nem nehéz megörvendeztetni :) Ő egy boldogságbomba :) Kivéve ha épp hisztizik valamiért :)
Amikor már jól lerendezte a ruháját, boldogan mutatta, hogy nem kér többet :)
A bevásárlóközpontban találkoztunk egy magyar házaspárral, anyuka babás programon szokott szervezőnként részt venni, öröm volt látni sorstársainkat, kedves család pici gyerekekkel. :)
A bevásárlóközpont végén végén volt egy gép, ami forog, ha pénzt dobunk be. Mi ilyen gépekbe nem szoktunk pénzt bedobni, de ebben szerintem valahogy benne maradhatott, mert valamit megnyomott valamelyik gyerek és elindult. :) Láttátok volna azt a boldogságot :) Matyi meglepetten ült rá a lóra, nagyon édes volt :)
Majd elmentünk a szülinapra. Hát nagyon szuper helyet találtunk. :) Nem nagyon puccos, de jó kis rohangálós, mindent játszós hely :) http://www.galway.jumplanes.com/index.php/
Van trambulin, korcsolya (valami műanyag van ott, nem rendes jég, a korik eléggé kopottak, ezért jót korizni nem lehet... a lányom lábát fel is törte a kori, amit adtak... Volt billiárd, amit labdákkal játszottak a gyerekek :) Volt pingpong, asztali léghoki, rendes billiárd asztal, volt valami kis kézzel hajtható autó... sokminden volt, nagyon élvezték a gyerekek. A lányom a szülinaposokkal volt, a fiaim velünk. Matyi folyton elmászkált, boldogan élvezte a nagy teret, mindent ki akart próbálni, mindenkivel barátkozott :) A bátyja korizott, trambulinon ugrált, pingpongozott apával (nem kellett apát unszolni, hogy pingpongozzon :)), kézzel hajtós autókat hajtott, mindent kipróbált, amit csak lehetett :) Annyira kipurcantak, hogy a kocsiban elaludtak :) Majd este hazajöttünk és egy kicsit begyújtottunk, mert szerettem volna egy kis meleg kályha mellett ücsörögni... :) Nem sokáig ültünk ott, ki voltunk purcanva, mentünk aludni :)
Mostanában nagyon szórakozik a billentyűzetem... az esetek többségében be kell másolnom valahonnan az "r" betűt, mert nem sikerül máshogy... Elég nehéz így blogot írni, de azért... valahogy összehozzuk :) Ráadásul mire ezt a mondatot leírtam, működik, úgyhogy most pótolhatom vissza az "r" betűket az egész bejegyzésben :)
Kezdődik a nap, menni kell, a gyerekek felkeltek, a blogot legalább 5 részletben próbáltam befejezni, Matykó a nővérével fürdik, most kaptam két percet az átolvasásra :)
Szép vasárnapot nektek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése