Első nap, ami nem esett szét :)

Mivel vége az iskolának, végre nagyobb hangsúlyt fektethetek arra, hogy rendbe tegyük az életünket. Nem is gondolnánk, de egy idegen országban új életet kezdeni nem olyan egyszerű, teljesen felborul minden. Ez történt az úszásnál is. Otthon természetes volt, hogy nem mozdulhat mellőlem egyik gyerek sem, de itt valahogy szétestek a szabályok. Újra meg kell találnunk a magunk szabályait, korlátait, mert annyira sok volt a változás, hogy valahogy az ember szétesik. Természetesen ebben benne van a kimerültség is, hiszen a szakdolgozatírás és az államvizsgára készülődés nagyon kemény munka volt. Most már szabadok vagyunk, végre helyretehetjük a dolgokat és igazából beilleszkedhetünk az új környezetbe. :)

Pszichológus barátnőmtől kaptam egy nagyon jó tippet, így azzal kezdtük a napot, hogy mindenkinek lehet egy kívánsága. Matykó helyett mi kívántuk a könyvtárban lévő mesedélelőttöt, a lányom dobozfestést kért, a fiam a 2 eurós boltba szeretett volna menni. Ebből a könyvtár nem teljesült, mert Matykóval beszédfejlesztésen voltunk és későn végeztünk, ezért hát elindultunk a két eurósba és vettünk dekopázsragasztót, meg néhány dolgot a kreatívkodáshoz.

Matyi beszédfejlesztésen ügyesen produkált. :) Előfordult, hogy nem jól fordítottam neki és ő jól csinálta. :) A fejlesztő mondta, hogy adjon enni a malacnak, én meg macit fordítottam. Matyi odaadta a kanalat a malacnak. Hát ennyit erről... :) Kellek én ide? :)

Amikor hazaértünk a lányom dobozfestése átalakult, mert újabb projektbe kezdtünk: a naprendszert szeretnénk megalkotni, ezért bolygókat készítettünk. :) Ha kész lesz, kiteszem. :)

Amíg én elrámoltam Matyi pakolása után, lányom kétféle tésztát főzött, lepakolt az asztalról és rendet tett. :) Nagyon sokat ért a segítsége, mert így nem esett szét a napunk. Ebéd után felmentem altatni, akkor a fiam lepett meg: elmosogatott és rendbe tette a pultot. Hát nem édesek? :) Így elértük végre hosszú idő után, hogy nem esett szét a napunk. :) Bár Matykó mindent megtett érte, de végül sikerült. :)

Délután fodrásznál voltam, a lányom elkísért és nagyon boldog volt, hogy velem lehetett. Nagyon szeretem ezt a fodrászt, mert sokmindenben megerősít, ami nem árt néha... Lehet, hogy tőle jobban elfogadja a lányom... A fodrásznak és a körmösnek nagyon ízlett a lányom kakaós csigája. Nem csoda, hiszen isteni. :)

Menni kell, sok a teendő. :)

Szép napot mindenkinek! :)