Lányom fejfájása

Tegnap nagyon fájt a lánykám feje, ezért kiváltottuk az antibiotikumot. Nem merek kockáztatni. Egész napunk erről szólt, mindent bevetettünk, hogy végre elmúljon a fejfájása. Több hetes szárazság után végre esett az eső, ezért azt is latolgattuk, hogy esetleg a front miatt, de az allergiája mellékhatásaként az arcürege tele volt váladékkal, úgyhogy ezt nem lehet az esőre fogni. Mivel az eddigi megoldások nem váltak be, elővettük az enyémet: kapott allergodyl orrspray-t, orrzuhanyoztunk legalább háromszor, majd elővettük a salvus vizes inhalátort és azzal inhalált. Végén szegénykémnek még ki is szívtam az orrát, aminek nagyon nem örült, de bevállalta, mert már neki is elege volt ez egészből. Estére elmúlt a fejfájása, de azért ezt a napot senkinek nem kívánom... folyamatosan készenlétben voltunk, hogy megyünk kórházba. Az volt az isteni szerencsénk, hogy egy anyuka az ír anyukás csoportból elmondta, hogy ha a fejét a két térde közé tudja tenni, egyenes vonalon tud járni és nem zavarja a fény, akkor nagy eséllyel kizárhatjuk az agyhártyagyulladást, de ettől függetlenül nem nyugodtam meg, mert a fejfájás egy gyereknél nem normális. Ami még kevésbé normális, az az, hogy hátul fájt a feje, nem elől. Tudomásom szerint az arcüreggyulladástól nem hátul fáj, hanem elől. Az antibiotikum és az arcüregek kitisztítása után már nem fájt a feje, de én szeretnék ma mindenképp elmenni orvoshoz. Akkor leszek nyugodt.

Az egész napi vesződés után maci kávéval vigasztalta magát a lánykám, jólesett neki a meleg kávé... talán ez is arra utalt, hogy az arcüregben lévő váladék okozhatta...

Eső után Matykó kiszökött a kertbe és csak annyit láttam, hogy a vizes trambulinon ugrál. :) Kicsit hagytuk, mert szegénykém nagyon el volt hanyagolva a lányom fejfájása miatt... Apa kiment hozzá és kicsit játszottak, majd behozta a csuromvizes Matykót. :) Nem volt hideg, de azért nem hagytuk sokáig, mert nagyon vizes volt a trambulin.

Mire az egész vesződésen túl voltunk, csengettek. A lányom osztálytársát meglátogatta az az osztálytársuk, akivel a lányom rendszeresen játszott és kihívták a lányomat játszani. Nagyon hiányozhatott neki a lányom, mert nem bírta tovább, már az ajtóban megölelte a lányomat, még ki sem lépett az ajtón. Utána mondta neki, hogy mennyire hiányzik neki a lányom. Felajánlottam, hogy jöjjön át hozzánk, szívesen látjuk bármikor.

Mára ennyi jutott...

Szép napot mindenkinek! :)