Tegnap délután találkoztunk egy másik otthon tanulós családdal, pontosabban a gyerekekkel és anyukával. Négy gyerek... nem kis kihívás... :) Teljesen felvillanyozott. :) Kaptam egy csomó anyagot tőle, iszonyatosan szimpatikus anyuka, négy gyerekkel. Anyuka galwayi, teljesen megértette a helyzetünket. Első perctől szavak nélkül értettük egymás. Az aggodalmamat teljesen eloszlatta, ne aggódjak az angolom miatt, az angolom tökéletes lesz ahhoz, hogy segítsem a lányom, tanuljak vele bátran. :) Hát jó... :) Első perctől feltűnt, hogy a gyerekei nagyon hasonlóak a mieinkhez, átlagos gyerekek, akik a játszótéren azonnal feltalálják magukat. :) Nagyon jól egymásra talált a két fiú és a lányom a nagyobbik kislánnyal. :)
Anyuka mesélte, hogy nem minden otthon tanuló családdal tudnak együttműködni, vegyes tapasztalatai vannak. Vannak családok, ahol nincsenek szabályok, nem szólnak rá a gyerekre, úgyhogy csak óvatosan. Nem tudom, mennyire sikerül elmélyítenünk a kapcsolatot, de nagyon örülök, hogy velük megismerkedtem. :)
A fiam végre magasról dobálhatta az ejtőernyőjét, felment a csúszda létráján és onnan dobálta, a kisfiú meg visszavitte neki. :) Az idősebb kislány folyton elhívta a lányomat játszani. Lánykám szerint "sokat beszélt és gyorsan". :) Én csak azt láttam, hogy egy nagyon kedves, nagyon nyitott kislány, aki azonnal feltalálta magát a lányommal és jót játszottak. Persze a lányomnak nehéz lehet angolul kommunikálni, ha egy gyerek sokat beszél, de nem baj, mert ez a kislány nagyon szépen beszélt. Legalább tanulja a nyelvet. :)
Alig várom, hogy végigböngésszem az anyagot, amit kaptam. :)
Szép napot mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése