Vége a hallásterápiának! :)

Tegnap reggel elmentem a helyi Brothers of Charity által létrehozott speciális intézményhez, hogy megkérdezzem, szükségük lenne-e egy önkéntesre heti néhány órában. Egy Down-szindrómás kisfiú anyukáját kértem meg, mert ő már ismeri az intézményt, az ő kíséretében bátrabb voltam. :) Az igazgatónő nagyon örült, mondta, hogy megadja anyukának az elérhetőségeket, kit kell keresnem és hol kell jelentkeznem, nagy szeretettel várnak. Megkérdezte, hogy milyen területen tevékenykednék szívesen? Mondtam, hogy elsősorban picik mozgásfejlesztésében, de bárhol, ahol szükség van rám, csak a picikhez nem annyira kell a nyelv és nem vagyok elég jó angolból. Természetesen a bátorító "jaj, pedig nagyon jó az angolom" mondat itt sem maradt el, de én tudom, hová tegyem magam. :) Megyeget, de azért bőven vannak hiányosságaim, van még, hová fejlődni. Istenem... lehet, hogy ősztől dolgozhatok egy kicsikét? Heti 3-4-5 órácskában, de akkor is... Annyira, de annyira szeretném... :)

Nem sokkal az után, hogy hazaértem, apa elment dolgozni, mert külföldi kiküldetésben van. Utálom, ha külföldre megy, ha egy napra, akkor is. Ez kissé megpecsételte a napunkat, de igyekeztem nem folyamatosan ezen kattogni. Sajnos a cég ragaszkodott hozzá, hogy ő is menjen erre a kiküldetésre, mert ő látta át legjobban a projektet. Szegénykém... Apa ügyes, bízom benne, hogy helyt fog állni. :)

Tegnap vége volt a terápiának. Juhhéj! :) A nagyok már egyből trambulinozni akartak, de azért jobb megvárni a másnapot. Matyival elég nehezen ment a vége, azt már alig tudtam végigcsinálni, de végül sikerült. :) Ez a mosoly a terápia végének szól. :)

Miután túl voltunk a terápián, elmentünk átvenni az otthonról rendelt magyar szalámit. Egy anyuka hozott otthonról magyar holmit, hozott nekünk isteni finom szalámit. Annyira hiányzik nekünk az otthoni szalámi... Csomó finomságot vettem: otthoni puffasztott kukoricát, maci kávét a gyerekeknek, spenótot és szilvás gombócot. :)

Nagyfiam Matykóval játszott, csak készítsem már el a szilvás gombócot. :) Végre felmostam és utána megfőztem a szilvás gombócot. Istenem, már egy éve nem ettünk, pedig simán lehetne itt is készíteni... Majd összeszedem magam és gyúrunk. Lányommal annak idején sokat gyúrtunk. :)

Szilvásgombóc után még bevásároltunk a Lidl-be, aztán futás az ágyba. Kicsit rosszul aludtam, de egy-két órás ébrenlét után végül sikerült elaludnom. Hiányzott apa... De nemsokára itthon lesz, csak kitartás. :)

Menni kell, a nagyok már maci kávéznak. :)

Szép napot nektek! :)