Nem is mi lennénk, ha nem alkottunk volt már a reptéren is. Apa átadta Matykót, elvitte a bőröndöt, mi oda mentünk, ahol nekünk kell bejelentkezni a belépőkártyával. A nagy csereberében a férjem kézipoggyászát ott felejtettem. Kérdezi a férjem, hogy hol van a poggyász? Ugyanis benne voltak a belépőkártyák. A fene... gyorsan visszament érte és meséli, hogy már kezdték hívni a tűzszerészeket, mert ott volt egy bőrönd magában gazdája nélkül. Még jó, hogy időben kapcsoltunk, nem kis összeg lett volna kifizetni, hogy a tűzszerészek kirámolják apa ruháit... Felsóhajtottunk, te jó ég, nem végződött katasztrófával az első nyaralásunk otthon...
Férjem anyukája kijött a reptérre elköszönni, azt hiszem, jobbkor nem is jöhetett volna. A reptér tömve volt, egyben tartani a családot iszonyatosan nehéz volt, a nagyi segített, amiért nagyon hálás voltam. Az ellenőrzésen egy bébiétel és a gyerekek két slime-ja kicsit feltartott minket, de Istennek hála minden rendben volt, szabad utat kaptunk, mehettünk a repülőhöz. :) Nem sokat vártunk, alig értünk oda, néhány perc múlva indult a sor, juhhéj, megyünk a buszhoz. Gyors volt az öröm. :) A tömött busz 27 percet várt, valószínűleg arra a családra, akit a mentő hozott a buszhoz. Nem tudom, mi történt, örültem, hogy a gyerekek kibírták azon a néhány centiméteren ebben a melegben. Megérkezett a mentő, beszállt a család és elindult a busz. A repülőn a gyerekek iszonyatosan megéheztek (persze, mert az előző bonyolult napon már nem maradt időnk vásárolni), megvettem nekik az utolsó adag reggelit, kaptak szendvicset és ásványvizet. Amit nem kértek a reggeliből, megettem, így én sem maradtam éhen. :) Hát meg kell mondanom, nagyon jólesett egy kis ennivaló, mert szerintem nem sokat ettem, de őszintén szólva már nem is emlékszem... Maradt egy kis vaj, gondoltam, hogy megkínálom vele Matykót. Istennek hála, hogy hoztunk magunkkal gluténmentes kenyeret, mert Matyi úgy falta a vajas kenyeret, hogy csak néztünk... ugyanis otthon egy falat vajas kenyeret nem evett meg. Mindet kiköpte. Megbeszéltük, hogy az ír van ízlik Matykónak... Van ízlése a kis lurkómnak. :) Meg kell mondanom, hogy az ír vaj valóban isteni. :) A stewardess-t kérdeztem, hogy nincs valamijük, amihez adnak vajat? Nem volt, de a sajátjukból adtak egyet. Matyi négy szelet vajas kenyeret evett meg, annyira ízlett neki. :) A kis uborka... előtte evett meg egy bébiételt. :)
Megérkeztünk Írországba. :) Leszállás közben láttuk, hogy valahol erdőtűz lehet... iszonyatosan meleg volt... A buszhoz jó messze gyalogoltunk, majd amikor felszálltunk, akkor láttuk, hogy a reptérről kilépve egyből ott felszállhattunk volna. :) Mindegy, ez a mi formánk... :) Matyi a bőröndön utazott, így könnyebben eljutottunk a buszhoz. :)
Végre bepakolhattunk a mi kis autónkba. :) Szegény autó, olyan poros volt... Persze az ablakmosó kifogyott... mikor, ha nem most? :) Sebaj, a kocsiban volt ásványvíz, apa leöntötte a szélvédőt, letörölte és indultunk haza. Útközben Matykó nagyon küzdött az alvás ellen, megpróbált fennmaradni, de végül győztek az álommanók, elaludt és végre volt egy kis nyugtunk, beszélhettünk apával egy kicsit. :)
Itthon várt a meglepetés: barátnőm szépen elpakolt és levendulás asztal várt minket egy levélkével: Üdv itthon! Az ebéd a hűtőben. :) Istenem... ha én ezt az érzést elmondhatnám...
A három gyerek kétpofára tömte magába az isteni finom ebédet, a lányom másfél perc alatt megette, holott nem szereti a Chicken curry-t, de ez isteni volt. :)
Két hét alatt ilyen konyhakertünk lett. :
Ebéd után Matykó felvette a gumicsizmát és pelenkában, gumicsizmában kiszaladt a lakóparkba. :)
Beiktattunk egy gyors vásárlást, hogy feltöltsük a hűtőt meg egy kis vendégvárót vettünk. Míg mi vásároltunk, lánykám figyelt Matykóra. Meg kell mondanom, nagyon tehetséges a picikkel, mert lazán elfoglalja Matykót, minden gond nélkül. A háromgyerekes barátnőm nem tudott eljönni, velük remélhetőleg hétvégén találkozunk, kétgyerekes barátnőm eljött az egyik fiával hozzánk. Gratulált az államvizsgámhoz és hozott nekem egy gyönyörű levendulát és isteni finom yankee candle gyertyákat, úgyhogy egyiket gyorsan be is üzemeltem. :) Az a finom illat... Imádom a yankee candle-t. :) Ő öntözte végig a virágainkat és ő hagyott itt nekünk ilyen szép rendet és ilyen isteni ebédet. Istenem... Valahol azt olvastam, hogy a Jóisten nem tud folyamatosan velünk lenni, ezért maga helyett angyalokat küld, ők a mi barátaink. Hát... mi jó sok angyalt kaptunk. :) De jól tették a gyerekek, hogy annak idején megálltak a Lild-ben beszélgetni a kétgyerekes barátnőmmel... :) Nem is tudom, hogy történhetett... De nagyon hálás vagyok érte az égieknek. :)
Nagyfiammal nem lehetett bírni, mindenáron nemezelni akart, kipakolta a sok gyapjút, márpedig ő kulcstartót akar készíteni. :) Hát jó, legyen, nemezeltünk, cuki kis kulcstartókat gyártottunk. :)
Most már menni kell, mert Matykó rendezkedik. :)
Kellemes hétvégét mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése