A hidroterápia :)

Reggel a fiam nagyjából elkészült indulásra. Megbeszéltük anyukával, hogy megyünk hidroterápiára. Délelőtt szokás szerint pakolás, takarítás... majd messengeren beszéltem egy nagyon kedves gyógypedagógussal, akivel a gyógypedagógusok csoportjában ismerkedtem meg, azóta virtuális barátságot ápolunk. :) Nagyon sokat jelentenek nekem ezek a beszélgetések, mert én még nem vagyok gyógypedagógus, nem tudom annyira a szakmai nyelvezetet és annyira tartok tőle, hogy nem fogom tudni rendesen kifejezni magam... Mondta, hogy olvassak, olvassak. Igyekszem, igyekszem... :)

Örömteli hírt kaptam tegnap: egy nagyon kedves baráti házaspárnak végre született kisbabája. Már régóta várták és végre itt van, egy hónapos nagylány. :) Annyira örülök, annyira szurkoltam nekik, hogy összejöjjön. :) Istenem, de csodálatos az első időszak... Mindegyik időszak csodálatos... ők a jövő... ők a világ... kicsit elmerengtem, mennyire szép volt, amikor a lánykám picike volt... most már milyen nagylány...

Nehéz volt az út az uszodáig, Matykó nyűgös volt, de hála Istennek túléltük... Útközben nagyon érdekes volt, ahogy a fekete felhők a gyönyörű napsütés mellett megjelentek, nem tudtam megállni, hogy ne készítsek egy képet. :)

Ez egy tipikus írországi égbolt. :) Egyik pillanatban süt a nap, másikban esik, aztán újra süt, újra esik... azt mondják, hogy Írországban egy nap alatt négy évszak lezajlik - hát valóban. :)

Utolsó pillanatban toppantunk be, de mivel csak mi voltunk, a fejlesztő megvárt minket. Már előre mosolygott, amikor meglátta Matykó jómadár fejét. :) A kérdések most is elhangzottak, biztos, hogy kifújja a levegőt a víz alatt? Mondtam, hogy igen, ne aggódjon. Amikor volt egy gyakorlás, ahol fújni kellett a vizet, akkor látta, hogy úgy fúj, mint a gőzmozdony, megnyugodott. :) Matykó nagyon édes volt, amikor kiült a medence szélére, már mutatta a "várj" jelét. A fejlesztő szélesen mosolygott Matykó alkotásain. Szerintem hazafelé jókat mosolygott rajta. :) Amikor ránéz Matyira, megcsóválja a fejét mosolyogva, Matyi válaszul széles mozdulattal teljes testével boldogan csobban a vízbe. :) Persze a hidroterápia arról szól, hogy egyensúlyt fejlesztünk alatta, ide-oda dülöngél a vízben, futni kell a vízben, ami hipotón gyerekeknek nagyon előnyös, mivel úgy erősödnek az izmai, hogy közben nem terheli az ízületeit. De Matyi azt tanulta, hogy a vízben nem függőlegesen, hanem vízszintesen vagyunk, ezért ő nagy lendülette becsobban a vízbe és - a fejlesztők szerint -, mint egy halacska, úgy síklik a vízben. :) Ebben a helyzetben kellett megtalálni az arany középutat, amikor lehetett, merültünk, amikor nem, akkor a feladatot végezte. Nagyon jól érezte magát, hazafelé már béke volt, végig rötyögött a kocsiban. :)

Itthon mesélte a lányom, hogy az iskolában az egyik kislány gonosz volt vele és két hatodikos kinevette. Mondtam neki, hogy ne játsszon azzal a kislánnyal többé. Kérdeztem, hogy miért nem ugrálókötelezik, mondta, hogy azért, mert a kicsik mindig elviszik. Megpróbáltuk az ugrálókötelet megkeresni, de mivel a nagyfiam mindig szórakozott vele, valahová elraktam, és sajnos nem tudom, hogy hová. Nagyon bosszant, hogy nem találom... Ami viszont jó hír, hogy már nem annyira viseli meg a lányomat, hogyha egyik-másik gyerek nem túl kedves vele, azt mondja, hogy neki vannak barátai, nem érdekli, ha valaki nem játszik vele. Tulajdonképpen ez otthon is előfordulhatott volna, mert ha a barátnői elmennek nyolc osztályos gimnáziumba, akkor ottmaradt volna a többiekkel. Otthon is voltak súrlódások, mindenhol lesznek.

Menni kell, szakdolgozat írás van...

Szép napot mindenkinek! :)