Tegnap nem volt iskola, a lányom segített gyorsan összekapni a házat, mert vártuk a szakdolgozatos kisfiút. A fiam kísérletezett, de legalább nem volt útban... :) Kicsit késve érkeztek, ezért úgy-ahogy már kinézett a ház... Anyuka nagyon aranyos, nagyon közreműködő, nagyon hálás vagyok neki, hogy bármikor elhozza a kisfiát, ha kérem.

A kisfiú brillírozott, egy felmérést kellett vele készítenem, de szinte mindenben a korosztályának megfelelően működött. Matyi olyan volt, mint egy kis gonosz manó. Gondolom, nem tetszett neki, hogy egy másik gyerek belépett a képbe... Szegénykémet bántotta, odacsapott. Tudom, hogy ez korosztályos, de annyira utálom... Aztán anyuka elkezdte a Matyit egy kicsit lekötni, én mondtam neki, hogy ha megsimogatja, akkor kap egy pacsit (High five!). Itt ugyanis ez a High five a módi, folyton egymás kezébe csapnak. :) Ez aztán tetszett az én legénykémnek, folyton simogatta a kisfiút és jött a következőért. :) Büdös kölke... :)

Ha már működik a High five, akkor legyen az ivásra is. Amikor nem dobta le a poharat, hanem letette az asztalra, mindig jött a High five. Ez a Matyi egy igazi jómadár... :)

A kisfiú ma is elkápráztatott. Képzeljetek el egy teniszlabda nagyságú labdát egy öt éves gyerek kezében. Őszintén szólva nekem is kihívás elkapni... A kisfiú anyukájával hosszú ideig dobálta és mindig elkapta és mindig jó helyre dobta. Hihetetlen... :)

Nagyon édes volt, amikor elköszönt, megölelt. :) Csodálatos élmény volt a vele és anyukájával töltött idő. :)

Lánykám ebédre rántott csirkét kért. Hadd ne mondjam, hogy nincs zsemlemorzsám, amivel akkor szembesültem, amikor már az olaj melegedett... Jobb ötlet híjján reszeltem egy kenyérsarkat, abból sikerült néhány husit sütni, a többit párizsiasan sütöttem. Matyinak persze az nem jó, ezért neki is reszeltem másik kenyeret, az ő lisztjét kitettem egy másik tányérra. Már alig fértem el a tányéroktól. :) A bonyodalomtól eltekintve tulajdonképpen finom volt... :)

Mire elkészült az ebéd, átjöttek a lányom osztálytársáék, az osztálytársa evett, de a testvére nem akart enni. Mivel jött a nagymamájuk, haza kellett menniük, de délután visszajött hozzánk.

Matyinak pelenkát cseréltem délután, megfürdött és gyorsan kikaptam, mert gondoltam, hogy álmos lesz. Az volt... :) öltöztetés előtt elaludt az ölemben. :)
 
Míg Matykó aludt, apa hazaért, tudtam egy kicsit foglalkozni a szakdolgozattal. A lányok bent játszottak, apa a nagyfiammal kint focizott, majd bejöttek, mert apa mondta, hogy meglátta a fagyiskocsit és mivel nem volt nála készpénz, nem akart magyarázkodni. A fagyiskocsi látványa annyira felbolygatta a kedélyeket, hogy apa felajánlotta a gyerkőcöknek, hogy elmehetnek a benzinkútra, ott tud fizetni kártyával.

Lányom osztálytársának az anyukája beleegyezett, de csak akkor, ha előtte vacsorázik. Míg az osztálytársa vacsorázott, a gyerekek is vacsiztak, de alig telt el néhány perc, az osztálytársa már itt is volt. Hát persze, ha fagyiról van szó, ő is mindent hamar megtesz. :) A gyerkőcökkel azon nevettünk, hogy a szája széle még ketchup-os volt. :) Ez a leányzó is egy jómadár. :)

Mindenki elment a benzinkútra fagyiért, én folytattam a szakdolgozatot. De még van bőven, úgyhogy megyek...

Szép napot mindenkinek! :)