Ennek örömére felcsendült nálunk a "Hóembernek se keze, se lába" - dalocska :) Persze ebből közel sem lesz hóember, de sebaj. :)
Reggel felhívtam a lányom tanító nénijét, mert szerettem volna meglepni a lányomat azzal, hogy beszélhet az osztályával. A második szünetben a tanító néni felhívott viberen és végre a lányom láthatta az egész osztályt. Annyira meglepődött, hogy alig tudott megszólalni. :) De végre beszélt az osztálytársakkal.
Mivel gyönyörűen sütött a nap, úgy döntöttem, hogy elmegyünk a közelben lévő Charity-be. Vettem tojástartó poharat, mert Matyi hatot összetört, és fényvisszaverő mellényt a fiamnak, ha a sötétben focizik. A lányom kapott egy kifestőt. Itt a charityben eszméletlen mennyiségű holmi van, új könyvek, kifestők... hihetetlen... és nem kell kutatni gyerek méretű fényvisszaverő mellényt :) Matyival nehéz volt szétnézni, de a tojástartónak nagyon örülök, mert már régóta keresek és csak fehéret találtam, ami nem illik az itteni készlethez. Bár vettem négyet, de Matykó már azokat is elfogyasztotta...
Délután végre eljutottunk orvoshoz. Egy nagyon kedves, idős doktor bácsi lesz a GP-nk, regisztrálta apát és Matyit. Minket nem kellett, majd ha szükséges, regisztrálni fog minket is. Mondta, hogy a neje már szólt neki, hogy keresni fogjuk. :) Hála Istennek, ez is megvan. :)
Este hatalmas játék volt nálunk. :) Kimentünk a fiam osztálytársával és a kis magyar barátjával focizni, majd a lányom barátnői is megérkeztek. :) Összesen öt játszópajtás játszott a gyerekeinkkel, így nyolc gyerek szaladgált fel-le... én köztük játszottam, mert a fiúk mellett nem árt ott lenni...
Ma megyünk focizni a helyi focicsapatba. :) Meglátjuk, hogy sül el... :)
Kellemes hétvégét kívánok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése