Bennfoglalás magyarul az ír iskolában :)

Állítólag ma nagyon hideg lesz és hóesés... Kicsit aggódom, mert a lányom ma megy az osztállyal múzeumba - nagyon várja, egy kedves kislány mellé ültették. :) És csupa édességet kell vinniük magukkal. :) -, mi mennénk Galwaybe úszni a korai fejlesztővel... az sincs közel...

Tegnap egész nap azon kattogtam, hogy az otthoni országos weboldal és az egész hálózat meg fog szűnni. Végül találtunk megoldást, de nagyon sokat vesződtünk, mire kitaláltuk, hogy tudjuk életben tartani... Azon az oldalon hat évet dolgoztam. Nagyon sok munkám volt benne, nagyon szerettem, sok hasznos cikket jelentettem meg az oldalon. Most már átvette az egyik kolléganő, akivel eddig is sokat dolgoztam. Neki nem sajnálom átadni az egészet, mert ő is nagyon lelkiismeretes volt mindig. Nagy kő esett le a szívemről... jó kezekben van az oldal, nem fog kárba menni... Amennyit tudtam, lementettem, de még bőven van vele teendőm...

A szakdolgozat halasztási kérelmemet elküldtem a konzulensemnek aláírásra. Délután sikerült elérnem, mert nagyon elfoglalt, de végre tudtam vele beszélni. Minden egyes beszélgetésünk egy különleges élmény számomra. :) Bár rövid beszélgetés, de nagyon tartalmas. :)

Matykó pakolás közben észrevette a csiszolót és elkezdte csiszolni a könyvespolcot. :) Annyira érdekes, hogy mennyire átlátta, hogy mit kell csinálni. Tökéletesen megfigyelte, hogy mi hogy csiszolunk és elkezdett minket utánozni. :)

Apáék bementek a Lidlbe hazafelé, hogy vegyenek a lányomnak holnapra valami édességet, mert a tanára mondta, hogy mit vigyen, interneten megmutatta, hogy milyen édességet vigyenek magukkal. Úgy tűnik, kirúgnak a hámból. :) Elhozták a plüssöket, amiket a Lidl-ben kapott pontokért lehet szerezni, így most egy eperrel, egy brokkolival és egy banánnal gazdagodtunk. Ha nem lenne elég plüss, ami az allergiánkat ingerelje... hát hoztak még... :)

Lányom délután mesélte, hogy ma bennfoglalás volt az iskolában és több, mint 20 feladatból egyet sem tudott elvégezni, mert nem értette a módszerüket. Mivel nagyon szereti a bennfoglalást, megkérdezte a tanító nénit, hogy esetleg megoldhatná a feladatot úgy, ahogy otthon szokták? Mire a tanító néni mondta, hogy persze. Hibátlanul megoldotta mindet. :) Még jó, hogy eszébe jutott, hogy rákérdezzen. :) Kérdeztem tőle, hogy a szorzást miért nem kérdezte meg? Mire ő: arra nem emlékeztem. :) Hát ennyit erről... :)

Míg a nagyok a házi feladatot végezték, Matyi aludt, így békében tudtak tanulni. Amikor felébredt, visszaaltattam. Ráfért egy kis pihenés...

Házi feladat után a nagyfiam kiment az osztálytársával focizni, de átment a labda a kerítés mögé. Persze onnan kiszedni nem egyszerű. Amikor nagy nehezen sikerült, bementünk, mert nagyon felhergeltem magam...

Mivel délután rendesen viselkedtek, nézhettek egy kis Wild Krattot, addig beszéltem a nagyfiam fejlesztőjével. Szerinte meg kellene nézni a fiaim hallását és meg kellene vizsgáltatni a lányom szemét. Megpróbálunk időpontot kérni nyárra, amikor hazamegyünk, mert akkor ezeket le tudnánk rendezni... Nagyon szeretném, ha mindenki rendben lenne... Észrevettem, hogy a lányom sokat téveszt olvasáskor és rájöttem, hogy egész szavakat olvas, de nem silabizál. A fejlesztő szerint előfordulhat, hogy van egy kis rejtett kancsalsága és amiatt szenved szegénykém. Meglátjuk... de szeretnék utána járni a dolognak, mert magyarul már szépen olvas, de mivel az angolt nem ismeri annyira, itt már nem tudott kompenzálni.

Menni kell, mentegetni kell az adatokat, szakdolgozni kell...

Szép napot mindenkinek! :)