Első úszás Írországban :)

Tegnap úsztunk végre! :) Istenem, mennyire vártam már! :) Matykó mindenkit elkápráztatott. :) Bementünk és beálltunk a körbe (ez egy játékos fejlesztőtorna volt az uszodában), próbáltuk csinálni a gyakorlatokat, Matyi meg megpróbált beugrani, hogy ússzon. Egy ideig bírtam tartani, de amikor ki kellett ülni a medence szélére, akkor vége volt. Folyton be akart ugrani. :) Na, ott megtanulta a "várj" jelét. :) Mutatta édesen, várta, várta, hogy mindenki kimenjen és vissza... amikor mondták, hogy "fall" mondtam, hogy merülünk, bepattant boldogan és akkora örömmel merült, hogy azt sem tudom mondani. :) Vinnem kell úszni, mert szerintem hamarosan meg fog tanulni úszni. Nagyon ügyesen fújta ki a levegőt, nagyon ügyesen merült. Amikor az egész medencén át toltam a víz alatt, az oktató megkérdezte, hogy biztos, hogy nem lesz semmi baja? Mondtam, hogy mi két évig minden nap úsztunk. Az egészben az volt az érdekes, hogy nem voltam rá felkészülve, hogy ennyire megdöbben az oktató és nem is tudtam, hogy reagáljak. Mondtam, hogy ne aggódjon, de tényleg nem lesz baja, komolyan.

Kint volt egy másik kolléganő is, ő jegyzetelt és láttam, hogy időnként csóválta a fejét nevetve, folyton Matyit nézte és mosolygott. Látszott rajtuk, hogy ilyen csodát még nem láttak. :) Matyi sziporkázott. Az oktató az elején még nagyon félt, de utána amikor már látta, hogy merül Matyi, akkor csak ránézett és nevetett. Mindenki teljesen meghökkent azon, hogy Matyi milyen ügyes. :) Holott nem kellene, mert nem is csináltunk semmi extrát, csak merültünk. Drága Márta néni, a mi drága oktatónk megtanította rendesen, hogy kell merülni. :) Van néhány ember a mi életünkben, akit szentté avattatnék, Márta néni az egyik közülük. :) Márta néni drága, hát a te kis tanítványod tegnap dicsőségedre működött. :) Legyél nagyon büszke a munkádra, mert egy másik földrészen is bemutatta Matykó, hogy milyen tanár vagy! :)

Amikor hazaértünk, a lányom azzal várt, hogy az egyik osztálytársa eltörte a barátnője vonalzóját és mert ő nem akarta odaadni a sajátját, betette a lány vonalzóját a táskájába. Felhívtam az osztálytársának az anyukáját, mondtam, hogy ne haragudjon, mi veszünk neki másik vonalzót, de nem ő törte el. Anyuka mondta, hogy ne aggódjak, tudja, az a fiú bajban van, a szülei most válnak. Szegény... akkor azért gonoszkodott a lányommal... annyira sajnálom... de akkor sem teheti ezt, mert legközelebb bajba keveri. Megbeszéltük apával, hogy bemegyünk hétfőn az iskolába, mert a héten szünet van. Nem azért, hogy bántsuk, hanem azért, hogy tudjon róla az igazgatónő és a tanárnő. Jobb, ha felkészülünk mindenre, mert ez a fiú egy időzített bomba. Nagyon megviseli a szülei válása, borzalmasan viselkedik... Sajnos a másik fiút, aki nagyon kedves lett időközben a lányommal, átültették... a lányom szerint egy nem túl kedves fiút kapott... Aki eddig ült mellette, ő mindig megvédte, ha valaki szemétkedett vele.

Mivel nem volt házi feladat, mindenki játszott, béke volt. :) A fiam azt kísérletezgette, hogy tud a körökből egyre többfélét összehozni:

A lányom rendet rakott a babaházban. :)

Azt nem is írtam, hogy egyik nap Matykó gurította az autót és mondta, hogy gugu (gurul). Kezdem kiismerni az egész napos gagyarászását. :) Jó sokat beszélhet ez a legényke... :)

Menni kell, remélem, sikerülni fog a szakdolgozatba írni egy kicsit...

Szép napot mindenkinek! :)