Vasárnap reggel megterveztük a napot, hogy Matykót ne kelljen közösségbe vinni. Mivel a fiamat meghívták születésnapra, oda mindenképp el kellett menni. Az ünneplés a játékbolt közelében volt, vettem egy ajándékkártyát, mert akkor nem kell azon gondolkodni, hogy mit vegyek a kisfiúnak. Itt nem nagyon szoktak ajándékozni, leginkább pénzt adnak egymásnak vagy ajándékkártyát. Nem ide szerettem volna, hanem az ABC Book-ba, de az Galwayben van és mivel oda nem jutottunk el, hát ez maradt... Utána szétnéztem egy kicsit a játékboltban, mert nagyon szerettem volna átlátni, hogy mi van itt, mit tudok venni. Ahogy szétnéztem, eszembe jutott, hogy régen láttam egy olyan játékot, amiben egy labda rajta volt két madzagon és két gyerek fogta a két madzag két végét, amikor egyik kinyitotta a kezét, a másikhoz csúszott a labda és fordítva. Ilyet kerestem, de nem találtam. Ebben az lett volna a jó, hogy ha ellökik a labdát, nem töri be az ablakot, mert nem megy tovább a másik kezénél. :) Viszont végre rátaláltam a játékbolt rendszerére, megtaláltam a lányos és fiús játékokat, a kreatív és a szabadtéri játékokat, úgyhogy nagyon elégedett voltam. :) Végre fel tudtam mérni, mire számíthatok. :) Végre nem kellett három gyerek után szaladgálni, Matyi a kocsiban aludt, nagyfiam szülinapozott, így szabadon nézelődhettem. A lányom is szívesen nézelődött, felmértük a babakészletet is. :)

Miután mindent megnéztem, amit szerettem volna, beugrottunk a sportboltba és vettünk úszósapkát, mert mindketten kinőtték és bementünk a játszóházba a szülinaposokhoz. Fiam nagyon örült nekünk, mert a szülinapon voltak olyan fiúk is, akikkel ő nem tudott igazán játszani, így a lányommal jót játszottak. Néha odament a többiekhez, de nem akartam a kedvét szegni, hagytam, hogy kicsit a lányommal is játsszon. Egyszer hátramentem, amikor hátul játszottak és megnéztem, hogy mi a helyzet. Jókor érkeztem, mert a szomszéd kisfiú egy másik kisfiúnak megrúgta a karját, a kisfiú sírt... ha már ott voltam, békítettem. Ha már békítettem, a kisfiúnak már nem is fájt, hát játszottak tovább. :) Érdekes ez. Mennyire fontos a gyerekeknek - ahogy nekünk is - az együttérzés, a megértés... Érezte, hogy megértem, megnyugodott és ment tovább a játék. :) Azért a szomszéd kisfiú megéri a pénzét... mondta ő, hogy baleset volt... hát... nem tudom, hogy látnám, ha ott lettem volna... mindegy, béke volt, játszottak tovább.

Visszamentem beszélgetni az anyukákkal, a lányom időnként csatlakozott hozzánk. Anyukának meséltem, hogy min töröm a fejem, mire ő pillanatok alatt megtalálta az interneten "plastic rugby ball" meg "sliding ball" néven megtalálható. :) Hogy ez nekem nem jutott eszembe... :) Talán azért, mert túl egyszerű... :) Az amazonról tudok rendelni. A szülinap végén lerohantak, hogy ők most azonnal mennek úszni. Hát jó, gyorsan összekaptuk magunkat, hogy elmenjünk az uszodába, de sajnos nem jártunk sikerrel, már nagyon késő volt, bezárt volna az uszoda, mire odaérünk. Ha már nem mentünk úszni, a lányom és Matykó kint játszottak egyet Apával és a többi gyerekkel, nagyfiam meg úgy kiütötte magát, hogy legalább egy órát aludt a kocsiban. Szegénykém... mennyire fáradt tud lenni... magas fiú, de annyira kicsi még... milyen jó lenne, ha hazahozhatnám délben és aludhatna egy kicsit néha... 

Én gyorsan főztem egy kis rizst, hátha Matykó megeszi... hazafelé végig sírt és játék után újra elkezdett nyűglődni. Szegénykém nem nézett ki jól... nagyon nehezen tudtuk megetetni, megitatni... de végül a "jízs' sült csirkecombbal megtette a hatását, mert bevágott egy tányérral, utána is sírós volt egy kis ideig... Még nem teljesen százas... Remélem, helyrejön szerdára, mert nagyon szeretnék úszásra menni vele. Annyira rossz látni, amikor elesett... Amikor már én is kész voltam az alvásra, nagyon sóhajtva borult a vállamra. Picike babám... annyira imádom, ahogy oda tud bújni... hát ma nem a rosszcsont Matykó volt... mégiscsak jobb, ha rendetlenkedik... Érdekes, hogy a lányomat is megviselte, amikor kijött a szemfoga. Ő is lázas volt és nagyon rosszul volt akkor. Mi mindenben hasonlítanak... :)

Ha lesz két percem, szétnézek, hogy mit tudnánk még venni a nagyoknak. Kellene valami mozgásos játék, hogy kijátsszák magukat... a nagyfiamnak meg valami nyugisarok... ezt át kell gondolnom... bár a nappaliban összetolt két kanapé úgy tűnik, neki nagy kedvence kezd lenni... meg a csepphinta. Erre a két helyre szokott begubózni, ha elfárad. A kis drágám...

Menni kell szakdolgozni. :) Remélem, mindenki kellemesen indította a hetet. :)

Szép napot mindenkinek! :)