Egy zűrös nap...

Kedden reggel miközben a pizzát sütöttem a nagyoknak, Matyi kétszer kakilt be a fürdővízbe, egyszer a földre, úgyhogy a tegnapi reggelt kihagytam volna az életemből... Egy ilyen kezdés után amikor jöttek a gyerekekért, mondtam az anyukának, hogy ne várjon meg minket, feladom, nem fog menni, inkább menjen nyugodtan és megkérjük apát, hogy vigye be a gyerekeket. Felhívtam apát, hogy jártunk és egy órás késéssel bevitte őket az iskolába. Hát ez van...

Amikor elmentek, mi is megreggeliztünk, majd Matykó kicsit játszott, én pakoltam és próbáltam utánajárni a középiskoláknak, mert azért nincs az olyan messze... két év múlva már középiskolába kell felvételiznünk és azért látni kellene a rendszert... Hát... katolikus iskolát keresni Írországban most nem egyszerű... nem kis dolgok történtek itt Isten nevében, a dologházak, Magdaléna nővérek... rájöttem, hogy jobb nem kérdezni katolikus iskolák után... sőt, barátnőm arról is felvilágosított, hogy van, aki fel sem meri vállalni a katolikus vallását, mert tart a kiközösítéstől, fél, hogy azt mondják, hogy ő is egy robbantgatós katolikus. Húha... hát írtam az anyukáknak, hogy ne haragudjanak, ebbe bele sem gondoltam, mert nálunk katolikusnak lenni teljesen mást jelentett. Ez lehet az oka, hogy a misén nagyon kevés fiatal családot látunk... már értem... tegnap az egész kérdés jóval tisztábbá vált...

Amikor a gyerekek hazajöttek, nekiálltunk a házi feladat készítésnek. A fiam elég hamar végzett, közben a lányom megpróbált egyedül dolgozni, de ő is kérdezett folyton. Végül nekiálltunk a lányom házi feladatának, egyre ügyesebb. Próbál ő is rendszert csinálni, mindent lerajzol, szemléltet magának, hogy megtanulja. Azt hiszem, hogy történt egy változás: a lányom érezve a támogatást, most tanulni és teljesíteni akar, mint otthon. Ez most nagyon fontos, mert eddig nagyon ellenkezett... Így rajzolta le a szorzást (a számok egymással való szorzásának irányát jelzik a nyilak):

A gyerekeknek megígértem, hogy ha elvégzik a házi feladatot, megnézhetnek egy rajzfilmet angolul. Természetesen az állati küldetést kérték, bekapcsoltam nekik, amikor végeztek és miután felmostam, leültem melléjük, hogy befejezzem a lányomnak a hajpántját, amit már egy ideje kötöttem neki. Végre sikerült befejezni, nem tökéletes, de puha meleg. :)

Amikor kicsit bementünk a tűzhöz, tettem rá fát és hallom, hogy Matykó mondja, hogy: tű - tűz. :) Életében először mondta ki a tüzet, nagyon boldog voltam, fel is vettem videóra. :) Egyre több szót mond, hihetetlen. :) Sőt, már eljutottunk oda, hogy a "még": mo (more) és mé (még). :)

Este küldött egy üzenetet a magyar kétgyerekes barátnőm arról a keresztről, amit készítettünk. Kiderült, hogy a február elsejei St. Brigid's napra készült. :) https://www.independent.ie/irish-news/st-brigids-day-nine-things-you-may-not-know-30954289.html

Menni kell, a fiam már várja, hogy befejezzem. :)

Szép napot mindenkinek! :)