2018. január 28., vasárnap

Mise, Galway és egy kis barátkozás :)

Tegnap reggeli után elmentünk a lányom iskolájával szemben lévő templomba. Hihetetlen, hogy nem is kell szólnunk senkihez, mégis valahogy beszédbe elegyedünk, mert annyira nyitottak, hogy valaki mindig hozzánk szól valamiért. :) Elég sok az idős, jóval kevesebb a fiatal, mint Salthillben, volt egy család a fiam osztályából, egy a lányoméból. Érdekes... bár minden iskola katolikus Írországban, a templomban nagyjából osztályonként egy családdal találkozunk... Más egy katolikus iskola Írországban... Mondja a lányom, hogy imádkozás közben pakolnak... a tanító néni és a gyerekek... ez annyira szomorú... szegény lánykám... mennyire bután nézhetnek rá, amikor ő összeteszi a kis kezecskéit imádság közben...

Mise után elmentünk Galwaybe, mert a lányomnak kell egy meleg nadrág, fázik az iskolában. Hát nem tudom, ki az, aki érzett már olyat, hogy ha nincs vége ennek a próbálgatásnak, akkor hányni fog, de én ezt éreztem. Konkrétan hányingerem volt. Annyira felbosszantott az, hogy a lányomnak ez sem jó, az sem jó, hogy a végén amire rámutatott, elhoztuk úgy, hogy fel sem próbáltuk. A fiam kapott két iskolai nadrágot, az szuper volt. Szegény lánykám nem tehet róla, mert tényleg nem volt olyan meleg nadrág, mint otthon, de azt hittem, hogy egyenként kihullik az összes hajszálam. Szerintem ebbe a vásárlásba beleőszültem még egy kicsit... apa is... ő szegény Matykó után rohangált... Matyi jól érezte magát. :)

Vásárlás után gyorsan megmelegítettem az ebédet, míg apa és a fiúk kint voltak, Ebéd után egy kicsit tortáztunk. :)


Tele a pocak, lecsillapodott mindenki. :) Összedobtam nagyjából a konyhát, mert iszonyatos állapotok voltak, szombaton semmire nem volt időm. Mire majdnem befejeztem, átjött a lánykám osztálytársa egy nagyon kis időre, egyet énekelgettek, majd ő hazaszaladt, de megérkezett a magyar barátnője, aki abba az iskolába jár, ahová jártunk először. Jót beszélgettünk apukával, ő is maradt egy kicsit, majd a gyerkőcök alkottak a fiam szülinapi ajándékaiból: színes homokot öntöttek kis üvegekbe meg dino-t festettek.



Mivel már sokat emlegettük, megnéztük a Legyetek jók, ha tudtok című filmet. Jókat nevettünk rajta. :) Hiába, ez a film annyira alap... :) A gyerekek nagyon meghatódtak, a lányom sokáig kérdezgetett a filmről. Végig ott kellett ülnöm, hogy eltekerjem, ha olyan rész következett, de mindent megbeszéltünk utána, végig a filmről beszélgettünk. A film után nem sokkal jött a lányom barátnőjének apukája, újra beszélgettünk egy kicsit, majd mentünk aludni, mert már nagyon kimerült az egész család az előző éjszaka után.

Vár a szakdolgozat és a sok teendő... menni kell...

Szép napot mindenkinek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése