Babás mamás helyett iskola és jó hírek! :)

Lebetegedett az anyuka, aki elvitt volna minket a babás mamás foglalkozásra, így nem mentünk, mert nem tudom biztosan, merre van. Kitakarítottam (na nem mintha most már látszana...), megsütöttem a fasírtot, kicsit olvastam Matykónak és gondoltam, hogy majd én megyek a gyerkőcökért, elmegyünk kicsit szétnézni a városba, mit lehet itt kapni, hogy holnap, ha elmegyünk a közeli nagyvárosba, legyek képben. Ha találok itt jobbat, akkor ide fogunk visszajönni.

A gyerekek nagyon megörültek, amikor megláttak, a lánykám barátnőjét is elhoztuk, bár elég nehéz volt elhozni őket, mert egy gyerek mindig visszaszökött :) Találkoztam a fiam osztálytársának az anyukájával, jót beszélgettünk, mondtam neki, hogy kellene nekem egy integráció a szakdolgozatomhoz, mire mondja, hogy hát van itt, a mi iskolánkban is egy Down-szindrómás gyerek. Majd ő ránéz a nagyokra, menjek, beszéljek az igazgatónővel. Hát nem volt egyszerű vele beszélni úgy, hogy közben Matyi a vállamon vergődött, mert épp készült volna rombolni az iskolában, de az után azt hiszem, búcsút mondhattam volna a hospitálásomnak... És igen! Van egy Down-szindrómás gyerek! :) :) :) Az igazgatónőtől kaptam egy nyomtatványt, azt kitöltöm, visszaadom és utána megkérdezi az anyukát, hogy hozzájárul-e, hogy meglátogassam a gyereke óráit. Jaj, nagyon izgulok! :) Nagyon szeretném látni közelről, hogy működik itt az integráció :) A szomszéd iskolába is jár egy gyerek, meglátjuk, ha lesz hozzá erőm, megnézem azt is... Ez az igazgatónő nagyon szigorúnak tűnik, de hihetetlenül segítőkész és figyelmes. Annyira láttam, hogy segíteni akar... Mondtam neki, hogy féltem megkérdezni, de muszáj volt erőt venni magamon, mondta, hogy jaj, dehogy! A tanárokat segíteni kell :) Jaj, Istenem, annyira, de annyira szeretném látni közelről, hogy integrálnak itt...  Azt már hallottam, az egyik anyuka mesélte, hogy a gyerekének az osztályában van egy sérült gyerek, aki mellett van egy segítő és a többiek féltékenyek rá, a kislánya mondta, hogy jaj, az a néni csak őt szereti, mert mindig ott van mellette :) Nem érti, hogy ő csak azért van ott, hogy segítsen :) Majd megérti egyszer :) Na nem örülök előre, majd ha az anyuka beleegyezik :)

Találtam is egy jó kis boltot, nagyon szuper, oda vissza fogunk menni, mert nagyon jó kis farmernaci volt a lányomnak egész jó áron :) Ötezer ft körül volt, de olyasmi volt, mint a Tchibo, amit otthon vettünk. :) Valamikor mindenképp visszanézünk. :)

Persze Matykó rakott egy adagot a pelusba, el kellett mennünk a bevásárlóközpontba, mert ott van pelenkázó. Igen ám, de nem volt body, úgyhogy most azzal küzdöttünk, meg Matyi nem igazán akart lefeküdni, mert otthon gyakran fürdetem, utálja a fekve pelenkázást... meg ott van egy autó kint, amiről ő tudja, hogy ott van és be szokott ülni, nagyon imádja. Alig tudtam átpelenkázni. A lányom foglalkoztatta, hogy ki tudjam cserélni a pelusát. Ez a Matyi... jó lesz már, ha végre megérkezik a bilije, a szobatisztaság lesz a következő projekt. Nem teszek smile-t, mert ki tudja, hogy sikerül... Na jó, legalább a szobatisztaság gondolata megér egy smile-t :) 

Utána elmentünk a fonatboltba és vettem egy csomó mindent kreatívkodáshoz: sok gyapjút, juhhéj! :) Lesz sok nemezelés :) :) :) Ma lesz ott egy nemezelős tanfolyam, de én sajnos nem tudok elmenni... De vettem pihe-puha fonalat is a lányomnak, mert most hirtelen nagyon szeretne megtanulni kötni :) Ott van a forró csoki melletti képen :) Vettem kötötűt hozzá, majd másik boltban pingpong labdát, mert majd arra fogunk nemezelni :) Vettem festhető fa virágokat, majd abból készítünk valami kis díszt :) Jaj, annyira várom :) Most itthon lesznek egy hétig a gyerkőcök, akkor majd alkotunk valamit :)

Utána elmentünk inni egy forró csokit és ettünk egy kis szendvicset és palacsintát. Én ittam egy capuccino-t. Hát erről muszáj képet feltennem, annyira jól néztek ki az italaink :)

Aztán értünk jött apa, hazamentünk, a gyerekek felmentek, akkora volt a csend, hogy azt hittem, rendetlenkednek, de nem! A lányom kötött, a barátnője a fiammal játszott, apa Matykóval fürdött, családi idill :) Vacsorára sütöttem egy kis rántottát ír kolbásszal, amit Matykó szépen bevágott :) Az ír kolbászra azt mondtam, hogy virsli :) Folyton azt kérte :) Visi, visi, mutatta, hogy azt kér :) Minden falat tojáshoz visi kellett :) De jól belakott :) Lánykám barátnője hazament, majd a lányom nyúzott, hogy Anyaaa, taníts meg engem kötníííí! Kicsit tanulgattuk, majd ma folytatjuk. :) Nagyon szuper puha ez a fonal, fantasztikus puha sál lesz belőle :)

Megyek, mert ma megyünk vásárolni, a ház szalad...

Kellemes hétvégét nektek! :)