2017. október 29., vasárnap

Reggel a fiam utánam szökött a szobából azzal a felkiáltással, hogy majd a kanapén alszik tovább, de az óraátállítás miatt nem bírt visszaaludni, aminek az lett a vége, hogy egész nap borzalmasan viselkedett.. Amíg írtam a blogot, próbált dumálni, de én mondtam, hogy ez az én időm, most békén lehet engem hagyni, mert ez nekem is jár, hogy legyen egy kis időm átgondolni dolgokat. Hát, nem mondom, hogy volt... de kicsit hagyott... aludni viszont nem aludt.

A lányom reggelit készített.
Ezt lefotóztam, mert nagyon szép tálat rakott össze :) tanul az anyjától :)


Utána jól összekaptak, reggeli közben is ment a balhé, hogy én ezt mennyire utálom... Mindenen összekapnak, még Matyin is - rajta különösen... Aztán jön ki a kisebb: Anyaaaa, nem engedte, hogy játsszak Matyivaaaal... és megy a nyenyere... tudja, hogy azt a frekvenciát nem bírom és csakazértis nyekereg... jaj, ez a szendvicsgyerek szerep...

Reggeli után elmentünk misére. A fiam borzalmasan viselkedett. Matyi jött-ment, de ezt már megszoktuk, egyszer lefeküdt a földre, a bátyja rögtön ott termett, mert neki nagyon fontos felemelni őt, persze én épp úton voltam, hogy felemeljem, ahogy hajoltam le, ő meg fel, eszméletlenül lefejelt. Annyira, hogy csillagokat láttam. Azok után, ahogy viselkedett a mise alatt, nálam eltörött a mécses, fogtam az arcom és sírtam. Mivel épp jó nagyot kaptam, senki nem látta, hogy sírok, de teljesen kiborultam ezen a misén. Nem tudom, mi kell ahhoz, hogy rendesen viselkedjen. Amikor nem fáradt, akkor tud normálisan viselkedni, de most ugyebár iszonyatosan fáradt volt, borzalmasan viselkedett. Le akart feküdni, én ugyebár nem hagytam, merthát azért Isten házában nehogy már lefeküdjön... aztán meg zsebredugta a kezét, mondtuk, hogy vegye ki meg sem hallotta, olyan volt, mint aki a tanyáról szabadult. Minden vasárnap járunk misére, tudja, hogy kell viselkedni, de tegnap borzalmas volt... Végül összeszedtem magam, a misét túléltük, de valamit ki kell találnunk, hogy ne legyenek ilyen borzalmas élményeink... Mondtam, hogy ezentúl az lesz, hogy veszek jégkrémet minden mise után, aki jól viselkedett kap, aki nem, az nézi, hogy a többiek esznek. Mindketten megfogadták, hogy jól fognak viselkedni.

Bementünk a SuperValue-ba, az egy áruházlánc, ahol elég sokmindent lehet kapni és képzeljétek, az egyik eladó megszólalt magyarul. Jaj, annyira örültem, :) De akkor nem, amikor elmondta, hogy nemsokára mennek haza végleg :( Ez van... azért maradunk itt néhányan... egy ideig mindenképp...

Egész délután főztem, a lányom sokat segített, pucolta a krumplit, meg amiben tudott, segített, majd néztek egy kis gyerekdalt youtube-on, nyelvtanuláshoz. Főztem végre tárkonyos ragulevest is, amit nagyon szeretünk, apával meg is ettünk egy tányérral, a gyerekek rizseshusit ettek, mert ők pfúúj, utálják a tárkonyos ragulevest. De majd ma újra próbálkozunk :) Sütöttem Shepherd's Pie-t is, de mivel eléggé sajátosan készítettem, nem volt olyan finom, mint szerettem volna. Finom volt, csak nagyon a megszokott íz, ezért legközelebb eltérünk egy kicsit a szokványos konyhától, mert így unalmas lesz...

Nagyon szeretnék eljutni ma az Argos-ba, szeretnénk venni egy rudat, amire rá lehet kötni az IKEA-s csepphintát és végre Matykónak lenne egy kis hintáztatója... Meglátjuk...

Most viszont abban a reményben, hogy nem kelnek fel korán, olvasok egy kicsit én is :) Itt ma vagy holnap csokikéregetés lesz, kíváncsi vagyok, hogy milyen ez, mert ilyet még nem láttam. :) Vettünk jó sok csokit, nehogy szégyenbe maradjunk, ha nem jönnek, megesszük mi :)

Szép napot nektek! :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése