Hajnali négy órakor idősebbik fiam megjelenik, hogy ő is itt akar aludni velem (a lányom kapott heti egy éjszakát, akkor ott alhat, így a lányom, Matyi és én aludtunk együtt, hát persze, ehhez csatlakozni kellett... Vártam egy kicsit, de mivel nem aludt el, felkelt, ide ment, oda ment... hát úgy döntöttem, hogy lejövök. Hát persze, hogy ő is lejön :) De mivel reggel hatig nem vagyok hajlandó mással foglalkozni, elálmosodott és elaludt itt a kanapén. Sejtettem, hogy ez lesz... egyébként egész nap hisztizne, mert álmos... :)
Szóval térjünk vissza a tegnapi napra: végre megvan az ír telefonom :) Bár még nem igazán tudom, kit fogok vele felhívni, de van :) És tudok bármit rendelni internetről, így remélem, előbb-utóbb rács is lesz a lépcsőhöz :)
Reggel a lányom kedvéért néhányszor végighallgattuk az Alma Zenekar Ma van a szülinapom-pom-pororompom-ját, majd megreggeliztünk és megígértem nekik, hogy ha szépen reggeliznek, lesz egy kis Állati küldetés rajzfilmnézés angolul. Nagyon gyorsan reggeliztek :) Ugye milyen jó, ha ritkán nézünk rajzfilmet? Nem is emlékszem, mikor néztünk utoljára... De nem baj, így legalább tényleg örülnek neki :) Megnéztünk néhány részt és én közben gyorsan takarítottam, odaraktam az ebédet, elvégeztünk minden otthoni teendőt, megebédeltünk, majd kimentek rollerezni egy kicsit, hogy elmenjünk a vodafone boltba.
A főbérlő átkéri a nevünkre a villanyszámlát (neki is a bank miatt volt szüksége rá, de ennyire rendes, hogy megoldotta másként), így elintézhetjük a bankot és a pps numbert :) A bank csak a második számlát fogadja el, úgyhogy nem igazán lesz bankkártyám egy ideig... addig használom az otthonit. Beszéltünk az áramszolgáltató ügyintézőjével telefonon, egyeztettünk minden adatot, most már a nevünkön van a villanyszámla is :) Juhhéj! :)
A kalandok azért nem maradhatnak el... elmentünk a vodafone-hoz, de persze vittem csereruhát bőven, pelenkát viszont nem... úgy látszik, pelenka kirakatot fogok készíteni lassan: még egy csomag pelenkát kellett vennem (minap vettem egy csomaggal, akkor sem volt nálam) :) De legalább nem kell keresnem, mert már kívülről tudom, hol van :) Visszamentem a vodafone-ba, kicseréltük a ruháját Matykónak, megvolt az előfizetés, a tokot ajándékba kaptuk, azt hiszem - szokatlan még az, hogy angolul beszélünk, hol képben vagyunk, hol nem... és nem mindig kérdez vissza az ember... így majd kiderül... de az ügyintéző most is nagyon korrekt és kedves volt :)
Utána elmentünk fodrászhoz, hogy Matykónak egy hajnyírást elintézzünk, mert hátul a feje búbján már szép kis hajacskái szépen szétálltak, elég viccesen nézett ki, inkább fodrászhoz megyünk :) Három helyre mentünk, egyik helyen egy órát kellett volna várni, másik helyen még fodrászt sem találtunk, csak várakozó embereket, majd a harmadik helyen volt három vagy négy fodrász és volt egy játszósarok :) Ó, de jó - mondom én - akkor itt vágunk hajat. Hát persze, hogy ott volt a gép, amiben a víz van és persze, hogy Matyi kiborította a tálcából az összes vizet. Persze, hogy ijedtemben el sem tudtam mondani, hogy mit kérek... aztán persze sikerült... feltöröltük és akkor látom, hogy Matyi tiszta víz... nagyon jó, akkor ráadom a harmadik ruháját és imádkozom, hogy ne kelljen még egy, mert többet már nem hoztam. Hála Istennek megúsztuk ennyi ruhával mi, a fodrászok meg egyben találták az összes hajszárítót. Matyi ugyanis minden hajszárítót elvett, mutatta, hogy ő most hajat akar szárítani, hagyjuk őt tevékenykedni, mert nem ér rá :) Az összes fodrász helyére befurakodott és minden hajszárítót el akart csenni :) Aztán végre találtunk egy üres széket, oda mentünk és ott volt 1 másodperc nyugalom, míg nézte magát, aztán kezdte előlről a rámolást... Mindegy, kibírtuk, végre mi következünk, majd a fodrász előveszi a tablet-et. Mondom én, hogy nem sok értelme van, de ő mondja, hogy majd a fókuszt arra irányítja. Hát nem ismerte az én Matykómat, mert Matyinál a fókusz a hajvágógépen volt és ezt ki is nyilvánította rendesen, de végül sikerült hajat vágni. Nem balhézott, nem volt vele gond, de folyton forgatta a fejét, a legvégén megfogtam neki egy kicsit, hogy a szélén ne legyen cikkcakkos a haja, így nagy nehezen végeztünk. Tulajdonképpen nem volt nehéz eset, nem mondanám, nem sírt, nem hisztizett, de folyton mocorgott és folyton el akarta venni a gépet a nénitől :) A néni viszont nagyon jól viselte, kedves volt vele, érezhetően nem volt vele semmi gondja :) Így megúsztuk a hajvágást, Matykó szépséges, egy kis zselét is kapott a végére, amit persze utána szépen szétkent, de még így is gyönyörű :) Sajnos képet nem csináltam róla, végtelenül kimerültem az egészben. Persze a lányom azon morgott, hogy ő is szeretne hajvágást, mert hirtelen neki rövidebb haj kellene, de én gonosz, nem voltam hajlandó tovább vesződni Matykóval. Úton hazafelé megbeszéltük, hogy majd hétköznap, amikor nincsenek sokan, eljövünk.
Útközben találtunk egy boltot, ott vettünk végre egy nyeles lapátot seprűvel, hogy a derekam még működőképes maradjon néhány évig, lánykám talált valami gyönyörű műanyag poharakat, és végre vettünk rendes felmosót. Az a szivacs, amit itt felmosóként használok, na azt hagyjuk... De ugye nem kell mondanom, hogy nem vettem hozzá kicsavarót? :) Így még én sem tudom pontosan, hogy fogom használni, de mivel Matykó egy nagyon picit belemártotta a vízbe ügyködése közben és sikerült kipróbálni, egész jól működik :) Sőt, nagyon jól :) Gondolom, nem kell mondanom, hogy viccesen néztünk ki a kezünkben a felmosóval, seprűvel és lapáttal, de mivel nem tudom, mikor jutunk oda, hogy végre legyen autónk, így már nem várnék tovább... ciki, nem ciki, valahogy haza kellett juttatni ezeket a kincseket :)
Hazafelé találtunk egy Spar Express-t a benzinkútnál (olyan jó érzés, amikor felismerem, hogy mi micsoda :), végre valami, amit én is egyből tudok), vettünk egy kis sütit lányom születésnapjára, majd megbeszéltük, hogy ők felmennek, én meg felvágom a sütit, hogy meglepetés legyen. Hát ez a meglepetés úgy alakult, hogy hazaértünk, nekirontottak a sütinek, felvágták és mire beértem, már kint volt a tányérokon a sütemény :) Ennyit a meglepetésről :) Matykó imádta, be is vágott néhányat, majd folytatta a rendetlenkedést. Kiöntötte a tejet, majd mondta, hogy tejjj tejjj :)
Fürdés után végre bevittem a szobába Matykót, hogy aludjon, de minden módját megtalálta annak, hogy kimenjen a szobából, míg én telefonon próbáltam beszélni, de esélytelen volt... van egy nagyon kedves anyuka, akinek szintén van egy Down-szindrómás kisfia és itt lakik Írországban, vele szoktam megbeszélni a tapasztalataimat, ő amolyan baráti kapcsolat, bár még nem tudtunk találkozni személyesen, de már annál többet beszélgettünk. :) Beszélgetés közben rájöttem, hogy mi mindent leírhatnék a blogba a fejlesztésekről, így ha lesz időm, szépen megpróbálom rendszerezni. :)
Megyek, mert mozgolódás van...
Szép vasárnapot mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése