Ismerkedünk, ismerkedünk :)

Reggel futva eljutottunk templomba, negyed óra alatt a három gyerekkel odaértünk a központba, ami nagy szó ám. :) De hősiesen tepertek a rollerrel, mert tudták, hogy utána játszóházba megyünk :) Odaértünk, de nem találtuk meg a templomot, ráadásul apa később jött utánunk, mert ő tovább készülődött, ezért mi előre mentünk. Próbálkoztunk bejutni, de egyik bejáraton sem lehetett, így megkérdeztem a szembe lévő újságost, egy hölgy volt ott és mondta, hogy nem ez a templom, hanem megmutatta, hogy merre menjek. Hihetetlenül udvariasak és segítőkészek itt az emberek. Eljönnek velem egy utcasarkot, ha nem találok valamit, jönnek, mutatnak, nagyon kedvesek és előzékenyek :)

Végül odataláltunk, nagyon szép a templom, hatalmas a parkolója és tele volt :) Sokan voltak misén, pedig három mise van vasárnap. Bementünk a templomba, de csak hátul megálltunk, mert nem akartunk zavarni. Ahogy beléptünk, kb egy perc múlva ért be apa. Furcsa érzés angolul misét hallgatni. Kicsit szokatlan, a két kisebb meg folyton rendezkedett, Matyit beleértve, ő volt az egyik erőteljesen gyenge láncszem. Folyton jött-ment, integetett az idős bácsiknak, akik élvezték és ők is kapcsolatba léptek vele. :) Az egyik bácsi elkezdett a lábával steppelni, Matyi ránézett, és elkezdett ő is toporogni egy helyben, nagyon édes volt :) Nehéz volt ez a mise, nehezebb, mint otthon, mert itt nem értenek semmit, így még kevésbé köti le a figyelmüket... Mindegy, kibírtuk, majd a végén Matyi szépen elvegyült a tömegben, mert ugyebár ő nem ér rá, neki menni kell, majd kissé el volt anyátlanodva, amikor rájött, hogy hiába nyúl felfelé, csak idegenek vannak körülötte. De megtaláltam és ölbe vettem, akkor már boldogság volt :)

Rájöttem, miért vannak a lábzsákon ekkora foltok: kiharapja őket ez a zsivány kölök. Ajajj, ez a pici fiú...

Utána hazamentünk, útközben vettünk a Spar Express-ben egy szendvicset a gyerkőcöknek és vettünk egy kis kolbászt. Isteni kolbászt lehet itt kapni :) A fiam kolbászt kért a szendvicsbe és tojást, többször elmondta, hogy jól választottam, Anya, nagyon jól választottam :) Hazajöttünk, megsütöttük a kolbászt és egy kis csirkemellet, majd miután ebédeltünk,  Matyi elaludt, mi befejeztünk mindent, majd elmentünk játszóházba, mert találkoztunk egy helyi magyar családdal. A gyerkőcök boldogok voltak, én meg végre tájékozódtam a helyi adottságokról, jót beszélgettük anyukával :) Úgy éreztem, hogy végre van, kitől kérdeznem, ez nagyon sokat jelent most nekem... Remélem, én is tudok nekik majd segíteni valaha, mert nagyon sokat ért, hogy van egy olyan anyuka, akinek a támogatását élvezem.
Matykó iszonyatosan élvezte a játszóházat, volt egy kis gyerekház, ott lehetett csengetni, bement és várta, hogy csengessenek, de onnan aztán nem tudtuk egykönnyen kihozni. Kinyitotta az ajtót, jókat mosolygott, integetett, de ha felé nyúltunk, ment beljebb :) Nagy nehezen kihoztuk, de sírás-rívás volt a vége...

A játszóházból hazafelé a Lild-be mentünk, mire a lányom mondja, hogy Anyaaa, magyarul beszélnek. :) Ó, de megörültem neki! :) Egy nagyon aranyos anyukával találkoztunk, aki óvodában dolgozik és végtelenül kedves :) Jót beszélgettünk, megadta a telefonszámát, majd találkoztunk még egy helyi házaspárral, aki már hallott rólunk, egyből tudta, kik vagyunk... ajajj, de kis közösség ez :) Ezek szerint itt általában ismerik egymást a magyarok és számon tartják egymást :) Jó érzés volt beszélni velük, kezdem kevésbé elveszettnek érezni magam.

Mivel a játszóházban nem evett Matykó, mert fontos dolga volt, otthon mindenfélét össze-vissza evett. Evett rántott csirkemellett rizssel, majd ivott joghurtot, majd evett epres joghurtot, kért mogyoróvajat, ivott almalét, majd újra hús - huss - mondja ő :), utána újra joghurt, majd végül mogyoróvajjal zártuk a kört :) Érdekes, a játszóházban nem evett, mert ott azért nem... de itthon ilyenkor iszonyatos mennyiséget tud enni egyszerre és mindenfélét enni akar egy étkezésnél.

Este még beszélgettünk az anyukával, elmeséltem neki, hogy számon vagyunk tartva :) Nagyon jó érzés volt, kellemes nap volt :)

Eldöntöttük, hogy ma megnézzük az egyik iskolát a lányomnak.

Szép napot kívánok nektek! :)