2018. április 20., péntek

A lányom barátnője :)

Nyugodtan indult a péntek reggel: lányom reggelit készített, a fiam figyelt Matykóra, míg én gyorsan elkészültem. És lám... sikerült. :) Összedolgoztunk. :)

A lányom egész héten könyörgött, hogy hívjam meg a barátnőjét hozzánk, de mondtam, hogy úgysem fog válaszolni a barátnője anyukája, ahogy máskor sem válaszolt. Mindegy, legyen, tettem még egy próbát, írtam anyukának sms-t. Néhány perc múlva érkezett a válasz: elhozom a lányát az iskolából? Hú, erre igazán nem számítottam... Persze, hogy elhozom, szívesen. :) Ezek szerint tényleg csak idő kellett a kislány anyukájának... Őszintén szólva már elkönyveltem magamban egy olyan embernek, aki az egekben hordja az orrát... ettől még akár lehet az is, hiszen nem látunk a "kirakat" mögé, a hávárjúk ki tudja, mit takarnak... de szerintem a kislány már régóta rághatja a fülét, mert a lányomnak is minden nap elmondta, hogy írjak már, legyek szíves... Egyébként azt vettem észre, hogy tényleg nem igazán veszik az elején komolyan az embert, de ha már egy ideje hallanak valakiről, mintha elkezdenének rá figyelni, hogy nézzük csak, ki is ez a valaki? Férjem is ezt tapasztalta a munkahelyén meg én is ezt veszem észre...

Délelőtt újra megpróbáltam felvenni a jeleket. Úgy néz ki, végre sikerült néhányat felvenni. Nem tudom, mennyire fog menni a többi, de muszáj lesz, mert üzentek az óvodából, hogy hétfőn mehet Matykó. Csak egy órácskára... Jaj de nehéz elengednem...

Megpróbáltam takarítani, de Matyi nem igazán akart aludni. Hiába próbáltam, nem ment... fél órát aludt... kénytelen voltam betenni neki egy Wild Kratts-ot, meglepetésére. :) Annyira meglepődött, hogy ledermedve nézte a rajzfilmet. :) Én meg gyorsan összepakoltam és felmostam. :) Hihetetlen, mennyi időt megspórolok, ha minden szemetet kidobok és nem mosogatom el a joghurtos poharakat, a mindenféle műanyag edényeket... Hiába... környezetvédelem ide vagy oda... nem élhetünk egy szemétkupacban... mindent kidobtam... pikkpakk rendet tettem. :)

Nem sokkal iskola előtt indultam el, már nem volt parkolóhely, megálltam az osztálytársam anyukájának az autója előtt és megkérdeztem, hogy nem gond? Mondta, hogy hát persze, hogy nem. Ez az anyuka soha nem haragszik, annyira aranyos... :) Úgy örülök neki, mert ő általában ott áll, így kiszámítható, ha nincs hely, elé állok. :) Ő volt az az anyuka, aki azt mondta a lányának, hogy sétáljon együtt a lányommal, majd akkor tudnak valamit játszani együtt. Ő egy iszonyatosan aranyos ember. :)

Elhoztam a gyerekeket, a lányom osztálytársa csillogó szemekkel jött velünk és boldogan mesélték, hogy mi történt az iskolában. :) A lányomat megdicsérte a tanító néni. Azt mondta, neki, hogy love és megsimogatta. :) Úgy tűnik, jó napja volt tegnap. :) Mostanában kissé ingadozó a hangulata, de azért nem vészes. :) Mesélte a lányom, hogy mondatokat kellett letapsolni úgy, hogy néhány szó volt egy ütem. Csak ő tudta megcsinálni. Hát persze, örökölt egy kis zenei hajlamot... :) Apával egyszerre érkeztünk. Hazajött néhány percre autószerviz előtt és elvitte magával Matykót, hogy a nagyoknak tudjak ennivalót készíteni.

Pénteken nincs házi feladat, juhhéj! :) A gyerkőcök azonnal nekirontottak a trambulinnak. Egy idő után a fiam osztálytársa is csatlakozott. Míg ők trambulinoztak, én elkészítettem az ebédet. Matykó nélkül könnyen ment. :) Sütöttem krumplit és rántott husit, az jó volt nekik, megették. Nem ettek túl sokat... a kislány is olyan vékony, mint a lányom...

Apa hazajött, elvitte az én autómat is kerékbeállításra, nagyon hamar végeztek. :) Mire hazaértek, már itt volt a kislány anyukája is. A kislány azonnal ott termett, kivettük a kocsimból a benne maradt holmiját és elmentek. Nem sokkal utána a fiam osztálytársa is hazament. El sem hiszem, hogy idáig eljutottunk, hogy végre nálunk csoportosulnak a gyerekek... Nekem ez maga a paradicsom. :) Nagyon szeretem, ha itt vannak, nem kell aggódni, hogy melyikkel mi van...

Miután mindenki elment, apa kiment Matyival ugrálni. Édes volt, próbált ugrálni, már odáig eljutott, hogy a levegőben volt, de utána nem a lábára esett, hanem ülésbe esett bele. :) Ez is sokat ér ám... :) Ez a nap is elszaladt, fürdés, gyors vacsora, alvás... :)

Ma sok teendőnk lesz, a nagyok úszni akarnak... menni kell...

Szép napot mindenkinek! :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése