Dacos Matykó szemfoga :)

Békésen indult a tegnapi nap, a lányom reggelit készített. Szegény fiam panaszkodott, mert nem vettem észre, hogy nem vágta fel az almát neki és szegénykém nehezen tudta megenni, mert most egyszerre esett ki négy foga elől. A táskájában volt egy kanál, azzal ette meg az almát, de végül megoldotta. :) Őszintén szólva - bár nagyon korholtam magam, hogy nem vettem észre - nagyon örültem a fiam leleményességének. :)

Matyi egyre jobban van, lepakolta az összes cipőt a cipőtárolóról. :)

Megebédeltünk és mivel láttam, hogy már nagyon elemében van, felmentem vele az emeletre, erre megfogta a lányom naplóját és hozzám vágta. Nem bántani akart, csak eldobta, de nem figyelt, hogy rám esett. Kértem tőle, hogy vegye fel és vigye vissza, de lecsücsörítette a száját, dacosan megállt és nem akarta visszavinni. Mondtam neki, hogy akkor nem mehet be többé a lányom szobájába. Jó, akkor kijött. Jaj, ez a dacos legényke... Megfogtam a kezét, odavezettem a naplóhoz, újra megkértem, hogy vigye vissza, hát visszavitte. Érti ő a jó szót, ha akarja... :)

Nem volt kedvem tovább vitázni vele, lejöttem és elkezdtem az ebédlőben pakolni. Pár perc után hallom, hogy nagy a csend, felnéztem és látom, hogy felvette a kabátját és elaludt :)

Amikor felébredt, még evett egy kicsit, majd elmentünk a nagyokért. A parkoló sarkában találtam helyet, hát oda bevesződni magam... nem kis munka volt... de megvolt. :) Kijöttek a nagyok és hazamentünk. Mivel nem volt kint senki, kimentünk a lakóparkba, kivittem Matykót is. Annyira boldog volt a kis uborka, jött-ment, élvezte a szabadságot. :) A fiam osztálytársának az apukája autót mosott, minden áron be akart menni az autóba segíteni. Ha már nem lehet, akkor csak nézi... ott kellett állni és nézni. :) Amikor végre megjött apa, felmentett. :) Ettünk egy kis krémlevest (Matyi két tányérral bevágott, a fiam három tányérral, lányom csak a szokásos egy tányérja mellett mondogatta, hogy isteni - de rég hallottam már ilyet tőlük :)), majd elmentünk a postára. A fiam kiszállt apával, mi bent maradtunk. Matyit ölbe vettem, elől rendezkedett pár percig, majd jöttek apáék, elmentünk Lidl-be, aztán haza.

Annyira szép idő volt, hogy nem volt szívem leültetni őket, kimentünk játszani, apa bent maradt Matykóval. Kitalálták, hogy trambulinozni akarnak, hát bementünk a kertbe, összeraktuk a hálót és hatalmasat ugráltak. Annyira édesek voltak, annyira élvezték, hogy öröm volt nézni. :) Én közben a mosogatógépbe pakoltam. :) Kell ennél több? :) Ez volt minden vágyam, hogy ne kint kelljen a lakóparkban szobroznom, hanem tudjam csinálni a házimunkát, míg ők játszanak. :)

Szép lassan hazaszállingóztak a gyerekek, majd a mieink is bejöttek házi feladatot írni, aztán jött a szokásos esti rutin. Mi Matyival elmentünk aludni. Amikor apa mosta a fogát, akkor látta, hogy juhhéj, kijött három szemfoga. :) De jó! :) Azért volt szegénykém ilyen rosszul... a szája körül tiszta kiütés volt, annyit nyáladzott. Hála Istennek, végre... lehet, hogy ettől volt a láz is, mert nyomtanul elmúlt... Mindegy... Istennek hála, most minden rendben van. :) Jaj, a tételek... :)

Szép napot mindenkinek! :)