Tegnap ebéd előtt tanultam a tételeket, a lányom kiment játszani, lovat etetni. Érdekes, mostanában a kisebbekkel játszik. Mióta ezt megbeszéltük, soha nincs egyedül. :) Mindig csatlakozik hozzá nála fiatalabb kislány. Az egyik kislány már azóta incselkedik vele, mióta ideköltöztünk. Ő mindig nagyon próbált körülöttünk nyüzsögni, nagyon édes, őt első perctől a szívembe zártam. :)
Nem akartam őket egyedül hagyni, könyvvel a kezemben kimentem hozzájuk. Kis idő múlva megáll mellettünk egy autó és egy nagydarab férfi kiszól: Mit csinálnak a lovakkal a gyerekek? Válaszolok: adnak nekik füvet, baj? Nevet: Nem! - és továbbáll... fura... vagy csak nekem fura? Nem... nem hinném... lehet, hogy ők teszik le ide a lovakat... szegény lovak... ápolatlanok, hosszú szőrük gubancos... sajnálom őket... Gondolom, mondanom sem kell, hogy nem tanultam semmit... :)
Apa elkészült az ebéddel, bementünk ebédelni. Finom husi krumplival és céklával, nyami. :) Persze, hogy leesett a tányérom tartalmával együtt... mindegy, nem vagyok éhes...
Ebéd után futás az uszodába. A kocsiban ment a Tic-tac toe... :) Matykó annyira ügyes, már megtanulta. :) Csak még nem tudja olyan gyorsan, mint a nagyok. :)
A háromgyerekes galwayi barátok vártak, a gyerkőcök boldogan csobbantak a vízbe, alig bírtam visszatartani őket. :) Én Matyival, apa a nagyokkal, béke volt. :) Matyi természetesen mindenkit lenyűgöz. :) Gyerekek megkérdezik, hogy hány éves. Döbbenten nézik, ahogy beleugrik a vízbe, állva is. :) Márta néni, már állásból merülünk ám! :) Drága Márta nénink tanácsai jó mélyen bevésődtek, csináljuk szépen, amit tanultunk. Most azt tanuljuk, hogy a kezével is ügyesen hajtsa magát. Egyre jobban próbál a vízben haladni Matykó, nagyon ügyes. :)
Lányom mesélte, hogy a csúszdán dolgozó hölgy kérdezte tőle, hogy emlékszik rá? De érdekes, emlékezett a lányomra ennyi idő után... több hete voltunk úszni, akkor látta őt. :)
Őszintén szólva most jöttem rá, apa milyen ügyesen úszik. Eddig nem is tudtam, vagy nem figyeltem, de mindig ódzkodott az úszástól... mindig nyűglődött, ha úszni kellett. Mire jön rá az ember 15 év után? :) Egy levegővel a fél medencét átúszta. Azt hiszem, végre nekem is meg kellene tanulnom normálisan úszni... :) Én csak a víz felett tudok úszni... nem teszem a fejem a vízbe... 15 év, te jó ég... 15 éve vagyunk házasok... Istenem, mekkora áldás, hogy 15 évet kaptam ez a csodálatos ember mellett. :) Na jó, elég a merengésből... :)
Hazafelé beugrottunk a Moldovába. A Moldova egy román bolt, sok magyar termékkel. Mi volt a lányom első kérdése, ahogy beléptünk? Hát persze, hogy a Marlenka. Van Marlenkájuk? :) Naná, hogy volt... Naná, hogy vettünk. :) Naná, hogy a boltból kiérve egy fényképre maradt időm és kézzel megették a felét, mielőtt megvettem volna nekik a villát hozzá. :)
Hazajöttünk, egy kicsit még játszottak a gyerekek a lakóparkban. Annyira édesek, Istenem... ezek a gyerekek imádják Matyit. :) Lányom osztálytársának a húgának van egy gokart-ja, azon tolta Matykót. Hihetetlen, hogy nem unja meg. :) Annyira szeretik Matykót a lányok, körbeveszik, babusgatják, átadják neki a Gokartot. Matyi meg milyen erőszakos: megpróbálta az egyik kislány lábát leszedni a Gokartról. Hát nem érted, ide én akarok jönni. :) A lány úgy nevetett, hogy majdnem lefordult a gokartról. :) Matykó, Matykó... :) Persze nem hagytam, úgyhogy futott a gokart után. Sebaj, úgyis tanulunk futni. :) Utána átadta neki és Matykó boldogan élvezte, ahogy tolják őt a gokarton. :)
Itt épp "sebességbe teszi", mert látta apától, hogy azt úgy kell. :) De hamar rájött, hogy segítség nélkül nem fog menni. :) Rövid a lába, nem ilyen pindurkáknak találták ezt ki... :) Sebaj, a lányok tolták, ő meg élvezte. :)
És a tic-tac toe újra, csak az ír osztálytársával. :)
Átjöttek a barátaink, a háromgyerekes magyar család, míg én felmostam gyorsan, a gyerkőcök kint óóóóriási buborékokat alkottak. :)
Jót beszélgettünk, vacsorára micset ettünk, mmmm, imádom. :) A moldovából hoztam három alkoholmentes sört, mindet kipróbáltuk. Barátnőmnek is ízlett. Az egyik túl édes volt, azt mi ittuk a fiúk bánatára. :) Pfúúúj, mondják ők. Jaj, de jó! - mondom én. :)
Elszaladt az idő, ülve elaludtam... a kicsik sorra dőltek ki... :) Jaj, az az államvizsga... menni kell...
Szép napot mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése