Három órán át írtam a blogot, ez a Pet-Farmos nap annyira hosszú volt. :) Tanulni nem volt időm, felkeltek a gyerekek, készültünk az iskolára. Mire ideért a kétgyerekes barátnőm, már elkészültek a gyerekek. Lánykám nem nagyon akart menni iskolába. Hát persze, két hét itthonlét után...
Tegnap sok-sok születésnapi üdvözlésre válaszoltam, valamiért nagyon sokan megemlékeztek rólam. Nagyon jólesik, őszintén... Férjem apukája írül köszöntött fel. :)
Matyi tegnap elemében volt, alig tudtam főzni mellette. Borzalmas, mit művelt... Rámolt, pakolt... unatkozik. A kávémat kiöntötte, a bögre eltört, szóval kiakadtam... beküldtem a nappaliba, hogy össze tudjam szedni a bögre maradékait. Egyszer csak látom, hogy levetkőzik. Szaladok hozzá, hogy megnézzem, mit csinál, mondja, hogy "pisss". Mondom neki, hogy jó, akkor felmegyünk az emeletre, addig visszaadom a pelust. Ráültettem a bilire, néhány csepp belement, én örömködöm: Matyi pisil. Mire egy rendes adagot beleeresztett. :) Láttam, hogy kontrollálja a folyamatot, ő indítja el. :) Nézte, ahogy pisil és boldog volt. :) Majd felnyitotta a wc fedelét és együtt kiöntöttük a bili tartalmát. :) Azt hiszem, itt az ideje nekifogni a szobatisztaság kérdésének. :) Ez már második alkalom, úgy tűnik, szeretne ezzel foglalkozni. :) Nem fogom még levenni róla a pelenkát, de nagyon büszke vagyok Matykóra. :) Anélkül, hogy én kértem volna, magától elkezdte az egészet. Fantasztikus! :) Matyi, mint mindig, tegnap is brillírozott. :)
Apa hazajött értünk, elmentünk a nagyokért. Nem volt semmi dráma. :) Lányom boldogan köszönt, a fiam is. A fiam osztálytársa átrúgta a szomszéd farmra a labdáját. Ez volt az egyetlen dráma... Istennek hála. :) Hazajöttünk és futás gyorsan, házi feladatot készíteni, mert megyünk néptáncra. Majdnem időre készültünk el... de a lányom néptánc után folytatta. Míg mi Matyival elkészültünk, a nagyok buborékoztak. :)
Meg kell mondanom, hogy a néptánc tanára nagyon szuper. :) A fiam csodákat ért el... Az én fiam, aki képtelen arra, hogy a két lábát egymás elé tegye kontrollálva, egészen ügyesen lépkedett. :) Idő lesz, mire ebből még szép mozgás lesz, de mondtam a tanárnőnek, hogy csak amiatt hoztam el őt, hogy szép mozgása legyen, nem lesz belőle soha szupertáncos. :) A lányom viszont nagyon-nagyon ügyes. :) A fiam önmagához képest iszonyatosat haladt, a lányom egyszerűen tehetséges. :) Voltak ott nagyobb lányok, mondta, hogy kinevették meg utálkoztak. Mondtam neki, hogy ne foglalkozzon vele, ők is voltak kezdők. :) Kifizettem a lányomnak a tánccipőt, következő alkalommal hoz a tanárnő egyet. A fiamnak nem akartam venni, mert abba szerintem orra bukna. :)
Míg a nagyok táncoltak, bejelentkeztem fodrászhoz és beszélgettünk egy kicsit a fodrászaton. Kérdezgettem, hogy ki mit tud, merre érdemes költözni, de a mi szempontjaink szerint keresgélni nem könnyű... Végül arra jutottunk, hogy mégiscsak a város lenne a legjobb... meglátjuk... még van másfél évünk. Matyi eközben nevetve rohangált az esőben. Jégeső volt, de ő ki-be szaladgált és nevetett. Eszméletlenül boldog volt, szinte magánkívül. :) Ez a Matykó... mindennek tud örülni, még zuhogó esőnek is. :)
Néptánc után vásárlás és söprés haza... vacsora után alvás... nem értem, hogy szaladnak el a napok... de rohannak... a tételek meg nem fogynak... menni kell...
Szép napot mindenkinek! :)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése