2018. május 11., péntek

Athenry és a "cow" :)

Tegnap megérkezett az óvodába a biztonsági pelenkázó, ezért az óvónéni kérte, hogy Matyi ezentúl maradjon három órát. Mondtam, hogy jó nekem ez a két óra is, de szerinte Matyinak jobb lenne a három, mert többet játszhatna az ovistársakkal. Megbeszéltük, hogy jövő héttől csak fél egyre megyek érte. Matykó felvette a hátizsákot, alig bírta el, mert tele volt, de oda nem adta volna a világ minden pénzéért... :)

A kijáratnál találkoztunk az iskolába járó ötödikes Down-szindrómás kisfiúval, nagyon szomorú volt. Matyi mintha érezte volna, integetett neki, próbáltunk kicsalni egy mosolyt, de nem igazán sikerült... Nem tudom, mi történt, de tegnap nem igazán volt jó napja... Egy asszisztens és egy tanár kint volt vele, de nem tudták jókedvre deríteni... Még mi sem, pedig nagyon szereti Matykót... Majd megkérdezem anyukáját, mi volt tegnap...

Ovi után kicsit aludt, de nem vitte túlzásba. Mostanában már nem igazán akar napközben aludni az én kis jómadaram, nehogy kimaradjon valamiből. :) Hiszen annyi minden történik a világban és neki mindenben részt kell venni... :)

A nagyoknál semmi dráma. Már az is eredmény. :) Iskolából a szerelőhöz mentünk, kicserélte a váltóolajat. Nem bíztuk az autókereskedésre, kicseréltettük az olajat a piacon kapható legjobb váltóolajra biztos-ami-biztos alapon, nehogy a váltónak valami baja legyen... Átpakoltunk a férjem autójába és elindultunk Athenry-ba egy ír családot meglátogatni. Már azóta szerettem volna találkozni velük, mióta megérkeztünk Írországba. Anyuka nagyon kedves, sokat segített az elején. Bevett csoportokba, kérdezett nekem, nagyon fontos volt az indulásnál, ezért nagyon szerettem volna megismerni őket.

Van az a nap, ami nem sikerül tökéletesen, hát ez olyan volt: eltévedtünk, a gyerekek kergék voltak, mert ki vannak merülve péntek este, úgyhogy egy-másfél óra múlva már úton voltunk hazafelé. Matykó nem zavartatta magát, játszott a gyerekekkel, örült az új terepnek. :)


Mindamellett nagyon örülök, hogy megismerhettem személyesen őket. Nagyon kedves család, két kisgyerek, apuka munkából hazamegy és játszik a gyerekekkel, a gyerekek kint játszottak a kertben... anyuka a konyhából rálát a kertre... Ő sem megy vissza dolgozni egyelőre... Írországban ugyanis két évig csak három óra ingyenes az óvodában, ha hosszabb ideig marad a gyerek, az fizetős. Azok az anyukák, akik dolgoznak, kifizetik a fennmaradó időt, akik nem, hazaviszik a három óra elteltével a gyereket.

Hazafelé a kocsiban Matykó iáiáó kurjongatás közben rámutat egy farmra, ami tele van gyönyörű szarvasmarhával és megszólal: Cow. :) Juhhéj! :) Jó nekem angolul is, csak mondja. :) Majd megtanuljuk magyarul. Azért mennyivel nehezebb kimondani azt, hogy "tehén", nem igaz? Majd megtanulja kimondani azt is, most beszéljen, az a lényeg. :) Ha már gyakorlott beszélő lesz, akkor könnyebben lehet új szavakat bevezetni. :)


Most már várnak a tételek...

Kellemes hétvégét mindenkinek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése