Tizedestörtek, számegyenes... Anya és a matek... :)

Tegnap bevittem a két fiút óvodába, iskolába, a lányomat hazahoztam. Megbeszéltük a tanító nénivel, hogy most nagy a nyomás a lányomon, jól jönne neki egy olyan nap, amikor velem van, közben átvesszük a tizedes törteket, mert nem érti - legalábbis remélhetőleg csak nem értette... Tanító néni nagyon kedves volt, mondta, hogy persze, nyugodtan maradjon otthon. Mondtuk neki, hogy gyöngyökkel és mindenféle eszközzel átvesszük, én is megkaptam, hogy milyen szuper munkát végzek, hihetetlen... Ezek az írek mindenben képesek a jót látni... :) Folyton mondogatta a lányomnak, hogy ne stresszeljen, nyugodjon meg, a lányom meg gyűrögette a szoknyáját... teljesen be volt ijedve, hogy jaj, most ő hiányozni fog egy napot az iskolából és nem beteg, jaj... mi lesz, ha meglátja az igazgatónő...:) Mondtam, hogy amíg engem lát, ne aggódjon. :)

Hazamentünk, elő a gyöngyökkel, üveggolyókkal, pénzzel és mindennel, amivel csak lehet. :) Átnéztük, átvettük, a végén már mintha még a századokat is értette volna, de azért még átbeszéljük egyszer-kétszer... Szerettem volna megerősíteni egy kis számegyenessel is, de azt otthon hagytam sajnos... Miután a nagyfiamat hazahoztuk az iskolából, elindultunk fodrászhoz, de előtte megpróbáltunk számegyenes után kutatni, sajnos sikertelenül. Ha már számegyenes nem volt, vettem különféle vonalzókat, míg nincs jobb, ez is megteszi. :)

Végre megtaláltuk a fodrászunkat. :) Kedves, idős úriember, aki végre nem egyenfrizurát vágott Matykónak. :) Nem géppel, ollóval. :)

Közben kicsit beszélgettünk, nagyon érdeklődő volt, láthatóan örült a társaságunknak. :) Azt is megtudtuk, hogy a családjában van egy két éves Down-szindrómás kislány. Mily meglepő... :) Létezik egyáltalán olyan ír, akinek nincs olyan rokona, aki Down-szindrómás? :) Természetesen ő is nagyon megdicsérte az angolomat, de már megszoktam, hogy az írek ilyen udvariasak. :)

Közben a lányom telefonon beszélt a volt osztálytársával. Hálát adok Istennek ezekért az internetes telefonálási lehetőségekért, mert nagyon hasznosak nekünk itt... Mindenkivel messengeren, viberen vagy WhatsUp-on tartjuk a kapcsolatot... Itthon a lányok elég sokáig folytatták, korgó gyomruk vetett véget a nagy beszélgetésnek. :)

Vacsora után Matykó nyűglődik, próbálom kideríteni, mi baja, mire boldogan mutatja az autó jelét, a laptopot és a zene jelét. :) Egyértelmű: Wheels on the bus-t szeretne nézni. :) Kis büdös :) Legyen... legalább lesz 20 percem... :) Neki meg ez is nyelvtanulás. Bekapcsoltam neki youtube-on az egyiket és megnézték, aztán futás az ágyba... :)

Várnak a tételek...

Szép napot mindenkinek! :)