2018. május 28., hétfő

Barátok, slime meg egy kis lovacskázás

Tegnap délelőtt láttam, hogy a lányom kulacsa ott van a kocsiban, azt hittem, hogy otthagyta, ezért úgy mentem Matyiért, hogy még a szünetben kint legyen a lányom, tudjak adni neki vizet, ha nincs. Nagyon nem akart menni iskolába. A héten háromszor lesz foci, utálja a focit. 

Mivel korábban mentem, volt időm újra megfigyelni Matyit az oviban. Most a legvégén jött a kis törpe. :) Van egy alagútszerű vastag cső a játszóterükön, oda szokott bemenni. Most is bement és ki sem akart jönni. A többi gyereket láttam, hogy kimennek, bemennek, de Matyi nem jön ki. Gondoltam, hogy ha ez így van, akkor lehet, hogy álmos, hazahozom, ennek semmi értelme. Ahogy közelítek, hallom, hogy Matyi énekel az alagútban. :) Hát nem az álmosság az oka. :) Mindegy, elhoztam, mert úgyis egy-két perc múlva végeztek volna. Amíg elköszöntem az óvónőktől, ő újra elszökött, de egy kislány kézen fogta és visszahozta. :) Olyan aranyosak, amikor meglátják, hogy jövök, mindig szólnak Matyinak, hogy jön az anyukája. :) 

A lányom kapott kölcsön egy kis slime-ot, ami kiszáradt, majd a kislány visszakérte. De nem tudta visszaadni neki, hiszen kiszáradt és ebből olyan kellemetlen helyzet alakult ki, hogy a lányom sírt. Jó, nem csináltunk ebből ügyet, apa hazajött és elmentünk Claremorrisba, mert ott van Smyths. Vettünk öt doboz slime-ot. Matyi olyan édes volt, a bolt előtt voltak kis játszóházak, ki-bemászkált benne, integetett nekünk: Bye-bye! - majd ránk csukta az ajtót. :) Annyira édes, annyira kommunikál. :) Érdekes, itt a játszóházak egyátalán nem drágábbak, mint otthon. A Little tikes játszóház 100 euró volt, otthon sem olcsóbb...

Hazajöttünk, átjött a kétgyerekes magyar barátnőm, jót beszélgettünk, a gyerekek játszottak. Míg én beraktam a mosást, ő egy kicsit felügyelte a Matyit, mert be akart menni trambulinozni. Matykó is folyton csak ugrálni akar, olyan, mint a tesói... :)

Lányomat a tanító néni leszúrta, hogy harisnyában volt tegnap. Mondta, hogy ma mindenképp rövidnadrágba menjen, mert mindenki abban volt. Hát jó, levágtuk az egyik nadrágjának a szárát, remélem, ezzel megússzuk, mert a mi kisvárosunkban nem sok ruhabolt van, nem nagyon találtunk olyan rövidnadrágot, amit a lányom szeret.

A nagy játék közepette Matyiék lovat etettek.


Menni kell, mert vár a sok teendő...

Szép napot mindenkinek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése