2018. május 4., péntek

Játszótér, tenisz... na meg a Naprendszer :)

Öt napig nincs iskola. Most, hogy a lányom egy hete kijelentette: Anya, szeretem ezt az iskolát! - már nem dráma, ha megyünk és az sem, ha nem. :) A gyerekek nagyon szerettek volna természetfilmet nézni, ezért nagyon tepertek, önállóan elkészítették és megették a reggelit (ez nagy szó, a fiamnak mindig könyörögni kell, hogy ne ugráljon fel az asztaltól), én meg a tételekkel vesződtem.  Az egyik tétel szétesett (képeket szúrtam bele és nem jól sikerült), újra kellett írnom. Kicsit ideges voltam miatta, de a lányom megmentett. Mindent elkészítettek, teljesen önállóan. :) Jófej gyerkőceim vannak, be kell látni... :) Ha már ennyire jófejek voltak, hát legyen, kerestem nekik egy filmet a föld történetéről, azt megnézték, addig én átpakoltam a könyvespolcot.

Azt gondoltam, hogy ma ki sem fogom tudni szedni a lányomat a szobájából, mert megrendeltem hat kötetet a Szent Johanna Gimiből, de Istennek hála, most nem ragadt bent. Bár ez a földtörténet nagyon izgalmas volt és végignézték, de kiderült, hogy ő a Naprendszerről szeretne valami filmet magyarul. Egyszerűen nem találtam olyat, ami gyerekeknek való. Volt a felnőtteknek, de a lányom mondta, hogy annyira nehéz a nyelvezete, hogy egyszerűen képtelenek voltak feldolgozni. Egy felnőttnek ez nem sok, de nekik igen. Ő még csak 10 éves, minden szöveget értelmezni tud, de egy gépies, gyors tudományos szöveg azért már sok... Annyira  kerestem... marad az Egyszer volt az ember. Barátnőm ajánlott angolul egyet, de neki angolul nem kell, mert őt ez érdekli, ezt kikapcsolódásként szeretné, nem akarja ezt is angolul. Nem és kész! Barátnőm magyarázta neki, hogy de nem lenne baj, ha el is tudná mesélni, de végül arra jutottunk, hogy az a baj, hogy a tanár mindig azt mondja, hogy "It's too hard for you". Értem én, hogy nem akarja nyomás alatt tudni a lányomat, de a lányomnak az a nyomás, ha nem hagyják kibontakozni. Ahogy egyre jobban belebonyolodtunk a témába, úgy derült ki, hogy van két könyv, amiből tanulnak az iskolában, azt megrendeltem és majd abból tanulunk itthon. Ezek után előrukkolt a lányom azzal, hogy ő látott a kéteurós boltban egy füzetet, ami el van választva színes válaszlapokkal, abba le tudná magának rajzolni és leírni a témaköröket magyarul és angolul. A válaszlapok füleire írná, hogy hol melyik téma van és így minden meglenne magyarul és angolul. Ettől megnyugodott, majd miután Matyi kialudta magát, elmentünk a boltba. Zárás előtt nem sokkal értünk oda, a lányom elvette a füzetet, meg hajgumikat, ezeket előbb megbeszéltük, a fiam nem tudta, mit válasszon, megfogtam egy teniszütő készletet és elhoztam. Nem volt idő tétovázni, ezt kapta. Először még ő kérte, de aztán rájött, hogy mivel ez 8 euró, három alkalommal nem fog kapni semmit, ez meg  már nem tetszett neki. Idő hiányában én hoztam meg a végső döntést, ezt vesszük, ennek van értelme. Én is kaptam egy utazóbögrét a kávémhoz. :) Kaptam, mert beletettem a kosárba. De mennyivel jobban hangzik, nem? :)

Boltból irány a Glass Avenue!


Pici városkánkban van egy kis picike sétáló, nagyon gyönyörű és csendes. Háromgyerekes barátnőm ötlete volt. De jól tette, hogy ezt kigondolta! :) Nagyon szép kis sétáló utcácska, tulajdonképpen egy fák alkotta alagút. :) A gyerekek nekiiramodtak, Matyi és barátnőm kislánya utánuk. :) Olyan édes volt Matykó, ahogy tepert utánuk. :)


Ha ez ember figyel, amikor sétál, sok kincsre lelhet. A kis sétáló tele van gyönyörű virágokkal. :) Tavasz vaaan! :) Imádom a tavaszt. Talán azért, mert tavasszal születtem. :)  Itt egy bedőlt kőkerítés. Ezt azért jó látni, mert legalább tudom, hogy ezek a kerítések tényleg csak fel vannak építve és kész. Ledől? Sebaj, újra rakjuk. :) Ez az ír lazaság... :)









Itt valami állat járata volt, gondolom, valami róka lehetett... :)


És a jómaradam a séta végén. :)

Ha már megvettük a teniszütőt, akkor elmentünk teniszezni a játszótér mellé. Itt ugyanis van ingyenes teniszpálya. Előbb a játszótér vonzotta be a gyerekeket. :) Matykó egyik játékról a másikra ment. :) Annyira édes volt, ahogy minden játékot kipróbált, egyszerűen ment és ment. :) Én meg utána. :) Elgondolkodtam, hogy mi a különleges abban, ahogy Matykó játszóterezik itt. Miért más, mint otthon? Hiszen otthon is játszottak vele a gyerekek, nem nagyon tapasztaltam MÉG olyat, hogy félrehúzták volna a gyerekeiket a szülők. De volt valami, ami otthon más volt: nem tudták, mit kezdjenek vele. Először általában nem vették észre, hogy Down-szindrómás, de ha megkérdezték, hogy mennyi idős, hamar kiderült, hiszen alacsonyabb az átlagnál. Ilyenkor jött a tétova csend, amit általában én törtem meg. Down-szindrómás és teljesen úgy működik, mint a többi gyerek. Csak lassabban fejlődik, később fog beszélni, de ugyanúgy játszik a játszótéren, csak a fiatalabb gyerekkel azonos szinten játszik. Amikor a szülők látták, hogy mennyire nyitott vagyok, akkor általában kérdezgettek: Mit jelent ez a szindróma? A két legfontosabb kérdés mindig elhangzott: Tudtátok várandósság előtt? Vannak ebben fokozatok? Igen, tudtuk és vannak. Vannak fokozatok, sőt! Down-szindrómás és Down-szindrómás gyerek között nagyobb a különbség, mint átlag gyerek és Down-szindrómás között. Ugyanis van olyan Down-szindrómás gyerek, aki főiskolát végez, van, aki érettségiig juthat el, van, aki 8 általánosig, de van, aki soha nem fog tudni olvasni. Igen, nagyon-nagy különbségek vannak. De itt a különbségek senkit nem érdekelnek. Amikor mondom, hogy Down-szindrómás, akkor csak mosolygva még egyszer megnézik, mert addig fel sem tűnt. :) Ennyi. De ott nem kérdeznek. Miért is kérdeznének, hiszen mindenkinek a családjában van egy Down-szindrómás. Ha nem a testvére, akkor az unokatestvérnek a férjének a testvéréé. :) Itt nagy családok vannak. Mi a három gyerekünkkel kis piskóták vagyunk. Itt vannak 6-8 gyerekes családok. :) De vannak 1-2 gyerekes családok is, azért nem csak a nagycsaládok vannak itt, azért annyira nem... :) Sőt, sok a szingli. A férjem munkahelyén a legtöbb férfi nőtlen. Hát igen... ez már nem a régi ír világ... csak egy része őrizte meg a nagycsalád hagyományát... a modern írnek már nem biztos, hogy kell a nyűg... mi nem vagyunk modern írek, nekünk így jó. :)

Ez már a játszótér utáni fáradt Matykó. :) A játszótér mellett van egy hatalmas munkagép, abban pihent egy kicsit. :)



Egy ideig játszótereztünk, majd apáék látták, hogy szabad az egyik pálya, hát bementek. Ők teniszeztek, majd mi is csatlakoztunk, mert a nagyok is rájöttek, hogy ez mennyire tuti. :) Hát legyen, azon az egy pályán tollasoztunk, teniszeztünk (mivel csak két teniszütő volt és egy labda, a másik páros csak tollasozni tudott. Hát... Írországban tollasozni... hogy is mondjam csak... bátor dolog. :) Itt szélcsend időszakban is olyan szél van, hogy elfújja a tollaslabdát. :) Írországban ugyanis az a szélcsend, amikor kevésbé fúj a szél. De az ember már észre sem veszi, mert megszokta. :) Sütött a nap, csodálatos idő volt. :) Hát egy kis szél... persze, ezért jobb a tenisz. :) Megbeszéltük, hogy veszünk még egy teniszütőt. :)

Ott volt egy anyuka két gyerekkel, ők pályára vártak. Ez számomra csak akkor derült ki, amikor elmentek a másik pályáról és ők feljöttek. Mondtam neki, hogy legközelebb ha minket látnak, akkor jöjjenek a mi pályánkra nyugodtan, el fogunk férni úgy is. :) Aranyos volt, ez a megoldás eszébe sem jutott. De én szívesen bevettem volna a mi pályánkra, szerintem simán elfértünk volna. Az apák is játszottak egyet, na az volt az igazán jó játék! :) Legalább látták a gyerekek, hogy érdemes megtanulni. :) Azért meg kell adni, apa iszonyatosan ügyes. Apa mindenben ügyes. :) Apa a munkahelyén új fejlesztőcsoportba került, amit most alkottak. Ez a csoport egy felső kategóriás terméknek a fejlesztésére jött létre. Jövő héttől azon új projekten fognak dolgozni. :) Apa most nagyon sikeres a munkahelyén. Mindig meséli, hogy mennyire örülnek a kollégái, hogy ilyen alapos riportot még soha nem kaptak. :) Hát igen... apa ő apa. Apa úszásban is szuperjó és teniszezésben is. Istenem, de szerencsések vagyunk, hogy ilyen apánk van. :) Az egészben az a csodálatos, hogy a gyerekek felnézhetnek rá, követendő példának tartják. :) Jó sokáig teniszeztünk, utána irány a közért, csomó salátát bevásároltunk, majd otthon jól besalátáztak. :)


Kipakolták a dobozaikat és iszonyatosan bevacsoráztak. A fiam azzal feküdt le, hogy alig várja a reggelt, mert ma is fog teniszezni. :) A lányom már vacsora után elkezdte a füzetet megírni, a Naprendszerrel kezdte. :)


A Naprendszer tananyag náluk és szerintem lehet, hogy elől van, úgyhogy nem nyúlhat vele mellé. Nagyon motivált, kikereste magyarul és angolul a Wikipedián és elkezdte kiírni. :) A szövegfordító is ki volt nyitva, úgyhogy nagy munka zajlott itt. :) De meg kellett szakítani, mert késő volt... mentünk aludni.

Menni kell, remélem, lesz egy kis időm tanulni... :)

Kellemes hétvégét nektek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése