Fogászat, Salthill és a Coral Beach :)

Szombat reggel fogászatra mentünk Salthillbe, mert leesett egy koronám. Nem kértem időpontot, mert tartottam tőle, hogy nem kapok. Abban reménykedtem, hogy egy kis helyet szorítanak nekem, és nem tévedtem. :) Míg vártunk, kaptam egy kérdőívet, amit kitöltöttem. Rákérdeztek a vérnyomásra (magas vagy alacsony), de mivel nem tudtam, hogy náluk mi számít alacsonynak, megkérdeztem, hogy az én 80-90/60-as vérnyomásom még benne van vagy nincs? Nagyon kedvesen válaszolt az asszisztens és megkérdezte, hogy segítsen kitölteni a kérdőívet? Hát nem bántam... apa a nagyokkal volt elfoglalva. Gyorsan kitöltöttük és utána már mehettem, mert az orvos már szabad volt. Van néhány dolog, ami máshogy működik itt. Az egyik az, hogy nem ülve, hanem fekve kezeltek (előfordulhat, hogy azért, mert az alsó fogsorommal volt gond). A másik - aminek én kimondottan örültem, az volt, hogy nem öblítés volt kezelés közben, hanem egy kis porszívószerű géppel az asszisztens kiszívta a fog vagy tömés maradékait a számból, ezért nem kellett egyfolytában felülni, visszafeküdni és nem zavart, hogy ott vannak. Érdekes, ezt nem is tudom, miért nem alkalmazzák otthon? Vagy csak én voltam olyan helyeken, ahol nincs ilyen? Nem tudom... Mindennel együtt nagyon hálás voltam, hogy fogadtak szombat délelőtt előzetes időpont egyeztetés nélkül. :) 

Ha már ott voltunk, kimentünk Salthillbe a homokos partra, amiből most elég kevés volt. Alig volt szabad a part egy kis csücske. Nem tudom, ki emlékszik még, de nemrég tettem fel képeket, amikor a parton egészen a kilátó végéig ki lehetett menni. :) Hát most alig volt szabad homokos terület. De az a kevés épp elég, a fiúk és apa lehúzták a cipőjüket és élvezték a meleg homokot. Én nem kockáztattam, mert a kabátom a lányomon volt (ő természetesen nem vette fel a kabátját, de fázott, mert nagyon fújt a szél), másrészt nem tudtam, mikor kell szaladni Matykóval, nála jobb mindig készenlétben lenni. A lányok cipőben, fiúk mezítláb - élveztük a parton a napsütést, a nekidőltünk a meleg köveknek és hagytuk, hogy átjárjon a finom meleget árasztó napocska... Isteni volt... :) Matyi élvezte a homokot. Olyannyira, hogy szórta mindenfelé, úszott benne, hempergett benne, nem bírt betelni vele. :)

 Kicsit megnézték közelebbről a vizet. :) Nagyfiam feszegette a határokat, naaa, mikor leszek eléggé vizes? :) A másik jómadár... :) A videón megpróbálta becserkészni Matykót is, kérdezte tőle, hogy "Be?" Matyi intette, hogy igen, menj csak. :) Nem hagyta magát a kis lurkóm. Imádom. :)

Végül csak elérte a határt a nagyfiam, Matykót véletlenül meglökte, Matyi beletérdelt a vízbe, úgyhogy irány az autó. Átöltöztünk és elindultunk a Coral Beach-re, ami kicsit több, mint fél órára van Salthilltől. Útközben végighallgattuk a "Ne már!" "Ne menjünk már!" "Menjünk haza!" - egyveleget mindenféle formában, de kitartóak voltunk, mert állítólag nagyon szép. Hát megérte... Gyönyörű a Korall Strand. Csodálatos. :) Képzeljétek el, hogy a homok helyett korall és kagylómaradványok vannak a földön. Végig, mindenhol. :)

Nesze neked fejlesztés: Matyi úgy tepert a köveken, hogy alig bírtam visszatartani. :) Folyton ott voltunk a nyomában, mert életveszélyes volt itt, óriási köveken mászkált. :) Annyira sajnálom, hogy nem vettem fel, felmászott egy magas kövön. Apja mondta, hogy másszon fel, ez a jómadár meg felmászott. Ideje már elkezdeni végre a falmászást. :)

Apa felvitte a legmagasabb kőre. Annyira csodálatos volt, a nap sugarai elárasztották a hullámokat, fényáradatban úsznak apáék a képen. :) Gyönyörű... :)

 
Láttunk rákot - pontosabban rákmaradványt... szegénykém... 

... vízi sünt. Az a kő a fiam lábánál vízben van, csak ennyire tiszta volt a víz. :)

Kagylót gyűjtöttünk. :) Sokat - sokat, rengeteget. :) Gyönyörű kagylók és csigaházak voltak a parton. A nagyok azon versenyeztek, ki tud több tornyoscsigát gyűjteni. :) Végül mindkét gyerek gyűjtött 29-et és végre elindulhattunk haza. :) Kifáradtam... órákig görnyedtem és kerestem a kúp alakú tornyoscsiga házakat, ááá... már a végén én kértem, hogy induljunk. :) Nagyon hálás vagyok a galwayi barátnőmnek, hogy ajánlotta ezt a strandot, csodálatos. :) Remélem, még eljutunk ide, mert itt rengeteg a látnivaló, néhány óra kevés. :)

Jaj, a tételek... menni kell...

Szép vasárnapot! :)